női nemi szervek megcsonkítása (FGM), a fiatal lányok nemi szerveinek vágásának, kaparásának, átszúrásának vagy szúrásának ősi hagyománya, úgy vélték, hogy elsősorban a Szaharától délre fekvő Afrikában és a Közel-Keleten gyakorolják. Az Egyesült Nemzeti Gyermekalap közelmúltbeli jelentése azonban feltárta, hogy Indonéziában is gyakori.
becslések szerint körülbelül 60 millió nő, vagyis a nők fele Indonéziában, a világ legnépesebb muszlim többségében, átesett női nemi szerven.
a hagyományos “körülmetélők” már régóta gyakorolják ezt a gyakorlatot, amelyet Indonéziában női khitan vagy sunat peremuan néven ismernek. Az elmúlt években az orvosok egyre inkább elvégzik az FGM – et, intézményesítve a rituálét az orvosi gyakorlatba.
sok szülészeti klinika most egy Szülési csomag részeként kínálja az eljárást, amelyet nem sokkal a vajúdás után végeznek, további díjak nélkül.
miért gyakori a női körülmetélés Indonéziában
Indonéziában az emberek a körülmetélést a hit kötelező cselekedetének és a hagyomány részének tekintik. Az indonéziai muszlimok többsége a Shafi ‘ i iskolát követi, amely a fiúk és lányok körülmetélését írja elő.
Indonézia 2006-ban megpróbálta betiltani a gyakorlatot. De a vallási klerikusok úgy reagáltak, hogy kiadtak egy rendeletet, amelyben kijelentették, hogy ez egy vallási gyakorlat része. 2010-ben az indonéz Egészségügyi Minisztérium kiadott egy rendeletet, amely lehetővé tette az orvosi személyzet számára, hogy női nemi szerveket vágjon le fiatal lányokon.
az FGM orvosi kezelését alátámasztó érv az, hogy jobb, ha képzett orvosi személyzet végzi az eljárást, mint a súlyos fertőzések kockázata, ha hagyományos körülmetélők végzik.
az orvosi kezelés azonban még veszélyesebb lehet. A szülésznők általában ollót használnak a tollak helyett. Ezért valójában a bőr valódi vágását végzik. A hagyományos körülmetélők eközben tollkéseket használnak szimbolikusabb kaparáshoz vagy dörzsöléshez.
2014-ben a minisztérium megszüntette a rendeletet. Az egészségügyi intézmények azonban továbbra is elvégzik az eljárást. A női nemi szervek vágását ma már gyakrabban végzik az orvosi személyzet, mint a hagyományos körülmetélők.
egy 2001-2002-es Indonéziai Népesedési Tanács tanulmányában a női körülmetélésről, a 2215 jelentett eset 68% – át hagyományos születés-kísérők és hagyományos körülmetélők végezték. A fennmaradó 32% – ot orvosi személyzet, főleg szülésznők végezték.
a 2013-as Nemzeti Egészségügyi alapfelmérés (Riskesdas) azt mutatja, hogy az orvosi személyzet a jelentett FGMs több mint felét vagy 53,2% – át végzi. Ebből a százalékból 50,9% – ot szülésznők, 2,3% – ot más orvosi személyzet végzett. Eközben a hagyományos születési kísérők vagy körülmetélők az FGMs 46,8% – át végzik.
csecsemőkön végzett
a 2001-2002-es tanulmány kimutatta, hogy az FGMs 85,2% – át a lányok kilenc éves koruk előtt végezték el. A 2013-as felmérés azt mutatta, hogy az életkor csökken: az FGMs 96,7% – át ötéves kor előtt végezték el. Ennek 82,8% – át 0-11 hónapos csecsemőkön végezték.
a FGM-en átesett személyek többsége felnőtt válaszadóként nem emlékezett a folyamatra vagy a fájdalomra. Következésképpen nem volt bizonyíték azonnali vagy hosszú távú fizikai vagy pszichológiai szövődményekre.
mindazonáltal a női nemi szervek megcsonkítására irányuló eljárások közvetlen megfigyelése 2001-2002-ben azt mutatta, hogy minden bizonnyal fájdalommal, dörzsöléssel és kaparással jár (24,3%). Valódi genitális vágás volt (49,2% metszés és 22,4% kivágás). Volt még nyújtás (3%) és kis arányban szúrás és piercing (1,1%).
szülők kívánsága
a 2001-2002-es tanulmány kimutatta, hogy a megkérdezett szülők 92% – A szeretné folytatni a gyakorlatot. Ezek az adatok hat tartomány nyolc körzetéből származnak: Nyugat-Szumátra, Banten, Kelet-Kalimantan, Kelet-Jáva, Gorontalo és Dél-Sulawesi. Ezek a szülők nemcsak azt akarják, hogy lányaikat körülmetéljék, hanem jövőbeli unokáikat is.
a 2013-as Nemzeti Egészségügyi alapfelmérés a legtöbb szülőt (90% -94.9%) hasonló kívánságai vannak Indonézia kilenc tartományában, köztük Acehben, Kelet-Kalimantanban, Sulawesi és Gorontalo nagy részében, valamint Malukuban és Észak-Malukuban. Indonézia másik 24 tartománya alacsonyabb százalékot mutatott.
különbözik Afrikától?
nehéz összehasonlítani a női nemi szervek megcsonkításának vagy vágásának gyakorlatát Afrikában Indonéziával, ezért óvatosan kell eljárni.
a 2001-2002-es Népesedési Tanács tanulmánya azt mutatja, hogy Indonéziában a hagyományos körülmetélés nagy része csak kaparásra, dörzsölésre és tűvel történő átszúrásra korlátozódik, hogy egy csepp vért termeljen.
ezzel szemben Afrikában a gyakorlat gyakran magában foglalja a csikló (vagy a fityma) részleges vagy teljes eltávolítását és a hüvelynyílás szűkítését (infibuláció).
a WHO 1997. évi női körülmetélési osztályozásának típusai közül az indonéziai gyakorlatot ” osztályozatlan típusnak “vagy IV. típusnak nevezik:
“minden más káros eljárás a női nemi szervekre nem orvosi célokra”.
Emberi Jogok
mindazonáltal a női nemi szervek megcsonkításának bármilyen formája elfogadhatatlan.
az, hogy a csecsemő vagy a kislány beleegyezése nélkül, egyértelmű egészségügyi előnyök vagy vallási felhatalmazás nélkül történik, elegendő ahhoz, hogy ezt a cselekményt a lánygyermek emberi és egészségügyi jogainak megsértésének minősítse.
az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1997-ben egyértelműen kijelentette, hogy a női nemi szervek megcsonkítását nem szabad intézményesíteni, és a nemi szervek levágásának semmilyen formáját sem végezhetik egészségügyi szakemberek semmilyen körülmények között vagy egészségügyi intézményekben.
azáltal, hogy lehetővé tette az orvosok, szülésznők és ápolók számára a női nemi szervek megcsonkítását, az Egészségügyi Minisztérium tévesen legitimálta a gyakorlatot orvosilag megalapozottnak, és így tovább intézményesítette a gyakorlatokat Indonéziában.
Indonéziának le kell állítania a női nemi szervek orvosi kezelését. A kormánynak kampányt kell folytatnia, amely tájékoztatja a nyilvánosságot arról, hogy a női körülmetélés az iszlám törvények szerint nem kötelező. A kormánynak frissítenie kell a szolgálat előtti szülésznői képzési tanterveket is.