a Chicago Classification version 3.0 2015-ös kiadása óta a nagy felbontású manometria (HRM) klinikai és kutatási alkalmazásai kibővültek. A Chicagói osztályozás frissítése érdekében egy 52 különböző szakértőből álló nemzetközi HRM munkacsoport dolgozott két évig, és formálisan validált módszereket alkalmazott. A korábbi iterációval összehasonlítva a Chicago Classification 4.0 verziójában (CCv4.0) négy kulcsfontosságú módosítás van. Először is, további manometrikus és nem manometrikus értékelésre van szükség az esophagogastricus junction (EGJ) kiáramlási obstrukciójának (EGJOO) meggyőző, cselekvésre alkalmas diagnózisának eléréséhez. Másodszor, az EGJOO, a disztális nyelőcső görcs és a hiperkontraktilis nyelőcső három manometrikus minta, amelyeket a dysphagia és/vagy a nem szív mellkasi fájdalom obstruktív nyelőcső tüneteivel kell kísérni, hogy klinikailag relevánsnak lehessen tekinteni. Harmadszor, a szabványosított manometrikus protokoll ideális esetben magában foglalja a fekvő és függőleges pozíciókat, valamint további manometrikus manővereket, mint például a többszörös gyors fecskék és a gyors ital kihívás. Szilárd teszt fecskék, étkezés utáni vizsgálat és farmakológiai provokáció is figyelembe vehető bizonyos körülmények között. Végül a hatástalan nyelőcső motilitásának meghatározása szigorúbb, és most magában foglalja a fragmentált perisztaltikát. Ezért A CCv4.A 0 már nem különbözteti meg a fő vagy a kisebb motilitási rendellenességeket, hanem egyszerűen elválasztja az EGJ kiáramlásának rendellenességeit a perisztaltika rendellenességeitől.