absztrakt
PIP: nők millióit metélik körül világszerte, és most a dán egészségügyi személyzet szembesül ezzel a problémával az országba belépő nagyszámú bevándorló és menekült miatt. A körülmetélést a szomáliai emberek körében gyakorolják, ahol a hagyományos infibuláció, a legsúlyosabb forma széles körben elterjedt. Az Egészségügyi Világszervezet szerint körülbelül 80 millió nő van körülmetélve, egyesek szélesebb körben, mint mások, attól függően, hogy milyen kultúrában élnek. Ez elsősorban egy afrikai jelenség, amely a fáraók idejére nyúlik vissza. 1981-ben a dán egészségügyi hatóság tanácsot adott az orvosoknak, hogy ne végezzenek körülmetélést. Ezzel szemben 1993-ban az orvosra bízta annak értékelését, hogy az eljárást szülés után kell-e elvégezni. Ez olyan dilemmát vet fel, hogy beleavatkozzunk más emberek kultúrájába, ami befolyásolja identitásukat és a nőiségről alkotott fogalmukat, függetlenül attól, hogy milyen brutális a gyakorlat. Szomáliában a körülmetélt nőt nem tartják vonzónak és esztétikusnak. A körülmetélés három formáját gyakorolják: 1) a sunna a legenyhébb forma, 2) kivágás vagy cliterectomia, 3) infibuláció vagy fáraó körülmetélés, a legcsonkítóbb művelet, amelyet minden szülés után megismételnek. Egyes Dán orvosok támogatják, míg mások ellenzik az infibulációt a szülés után. Az infibuláció jelenti a legnagyobb kockázatot a közösülésre, a terhességre és a szülésre. Alborgban az ápolók megpróbálták meggyőzni a szomáliai nőket arról, hogy Oktatás és Oktatás útján változtassák meg gyakorlatukat. A körülmetélés többnyire a szubszaharai országokban a pubertás rítusaival összefüggésben fordul elő. Egyiptomban, Szudánban és Szomáliában a lányok 8-10 éves korukban infibuláción esnek át. Gyakran előfordulnak szövődmények: vizelési nehézség, vérzés, ciszták vagy krónikus gyulladás, amely meddőséghez, valamint pszichológiai következményekhez vezethet.