a nem antiszeptikus anyagok cicatrizációs sebességre gyakorolt hatásának vizsgálatában a legfőbb akadály az a létesítmény, amellyel a sebek aszeptikus kötszer alatt újrafertőződnek. Az 1. kísérlet elején a seb steril volt. Desztillált vízzel 2 órán át öblítettük, majd 30% – os nátrium-klorid-oldattal további 2 órán át öblítettük. Ez idő alatt nem tettek különösebb óvintézkedést a seb sterilizálására, és a kötést másnap reggelig sértetlenül hagyták. Ezután kiderült, hogy a seb mezőnként 30-50 baktériumot tartalmazott. Másnap, miután a sebet ugyanolyan kezelésnek vetették alá, a baktériumok száma mezőnként 50-re és 100-ra nőtt, és azonnali következményként a seb felülete 12-ről 12,6 négyzetkilométerre nőtt. cm. 2 nap alatt. A sebet ezután antiszeptikusan öltöztették, majd 3 nappal később sterilnek találták. A következő napon ismét újrafertőzésre került sor, annak ellenére, hogy antiszeptikus kötszer klóramin pasztával 4 rész / 1000, amelyet 20 órán át alkalmaztak. A 2. kísérletben hasonló eredményeket figyeltek meg. 2 napos desztillált vízzel történő öblítés után a baktériumok száma mezőnként 50-re nőtt. A sebet ezután sterilizálták, de néhány nappal később új újrafertőzés következett be. Ugyanazon betegen egy másik seb ugyanolyan körülmények között újrafertőződött 1 napos steril kötszer után. Egyik betegnél sem lehetett a sebeket steril állapotban tartani az egész kísérlet során. Lehetetlen volt fenntartani a seb sterilitását aszeptikus kötszer alatt. Ezért Dakin oldatát 4 óránként, vagy ritkábban, a fertőzés mértékének megfelelően injektáltuk, vagy az éjszaka folyamán klóramin pasztát alkalmaztunk. Ha mezőnként 3 vagy 4 baktérium volt, a kísérletet abbahagyták annak érdekében, hogy a seb újra sterilizálható legyen. A 4. Kísérlet cicatrizációja és bakteriológiai görbéi azt mutatják, hogy klóraminpaszta alkalmazásával a seb megfelelő bakteriológiai állapotban tartható a kísérlet elvégzéséhez. Mindazonáltal a fertőtlenítő óvintézkedések ellenére két alkalommal, December 13-15-én és December 18-22-én meg kellett szakítani ezt a kísérletet, hogy a seb teljes sterilizálása megtörténhessen. Amikor a sterilizálást a baktériumok felfedezése után végeztük, a cicatrizáció folyamatában kevés retardáció történt. Sőt, a bőr újrafertőződése gyakran a finom bacillusoknak volt köszönhető, amelyek enyhe retardáló hatással vannak a gyógyulás sebességére. Legalább hat öblítés használata 2 órán belül Dakin oldattal vagy 12 órás kötszer klóramin pasztával 10 rész / 1000, szükséges volt a seb műtéti aszepszis állapotában tartásához. A desztillált víz hatását az 1., 2. és 3. kísérletben tanulmányoztuk. Az 1. kísérletben a sebet desztillált vízzel először 2 órán át, majd 4 órán át, majd később napi 8 órán át öblítettük. A sebet enyhe fertőzés állapotában tartották fenn. A kezelés időtartama alatt a javítás sebességében nem észleltek jelentős változást, sem gyorsulást, sem retardációt. November 21-től 25-ig a seb majdnem tiszta volt, és a megfigyelt görbe párhuzamos maradt a számított görbével, ami azt mutatja, hogy a desztillált víz nem lassította a gyógyulás sebességét. A 2. kísérletben a sebet desztillált vízzel megszakítás nélkül öblítettük, először 2, majd 8 órán át, majd 24 órán át. November 24-től 30-ig folytatódott; ti., 112 órából 120-ból, anélkül, hogy a gyógyulás folyamata bármilyen jelentős módosulna. A bakteriológiai görbe azt mutatta, hogy November 22-től 27-ig a sebet aszeptikus állapotban tartották. A később bekövetkezett enyhe retardációt valószínűleg a fertőzés okozta. A 3.kísérletben a sebet desztillált vízzel átöblítettük, először 2, majd 4, 6 és 8 órán át, összesen 20 órán át 4 nap alatt. November 21-től 24-ig a seb műtéti úton aszeptikus maradt. A gyógyulás sebességében nem történt változás. A hipertóniás nátrium-klorid-oldat hatását hasonló módon vizsgálták. A 4.kísérletben a sebet először 40% – os nátrium-klorid oldattal öblítették ki, December 4-től 9-ig napi 12 órán át, December 10-től 13-ig pedig napi 24 órán át, így összesen 144 óra volt a 240 órából. Ezután a seb felülete pontosan egybeesett a számított területtel. Újrafertőződés miatt a kísérletet felfüggesztették. December 24-től 29-ig a sebet 50% – os nátrium-klorid oldattal 54 órán át érintkezésben tartották, December 30-a után pedig 80% – os oldattal öblítették a nap 24 órájában. A fenti kezelések teljes időtartama 174 óra volt 40% – os oldattal, 72 óra 50% – os oldattal és 120 óra 80% – os oldattal. Január 1-jén a felület 11 négyzetméter volt. cm. a számított felület pedig 11,3 négyzetméter volt. cm. Januárban 5 az. a megfigyelt felület 10 négyzetméter volt. cm. a számított felület pedig 9 négyzetméter volt. cm. Meg kell jegyezni, hogy január 5-én a baktériumok mezőnként 4-et számoztak, ami magyarázhatja a különbséget. Az 5. kísérletben a sebet minden nap 24 órán át 50% – os nátrium-klorid oldattal átöblítettük December 11-től 18-ig, összesen 192 órán át. December 18-tól 24-ig a sebet 40% nátrium-kloridot tartalmazó agar-agar süteményekkel öltöztették. A koncentrációt 50 százalékra emelték December 24-ről 27-re. A cicatrization görbe csak a javítás enyhe retardációját jelzi, amely a fertőzésnek tulajdonítható, ha mind a cicatrization, mind a fertőzési görbéket összehasonlítjuk. A 13-i átmeneti gyorsulás oka lehet a kötszer hatása, de mivel ez nem fordult elő újra, valószínűleg kísérleti hiba okozza a görbében megfigyelt változást. A 6. kísérletben a 721-es beteg jobb combján két, egymástól néhány centiméter távolságra lévő, gyakorlatilag azonos seb helyezkedett el. A sebek területe 40, illetve 33 négyzetméter volt. cm. Az egyik sebet csak desztillált vízzel öblítették le. A másikat 40% – os nátrium-klorid-oldat hatásának vetettük alá. December 20-tól 25-ig mindkét seb műtéti aszepszis állapotban volt. A cicatrizációs görbék azonban azt mutatják, hogy a kezelés különbsége ellenére a gyógyulás sebessége nem változott. A sebek gyógyulási sebessége tehát nyilvánvalóan nem történt mérhető változáson desztillált víz vagy hipertóniás sóoldat hatására. Jól ismert, hogy a közeg ozmotikus változásai jelentősen befolyásolják a keringéstől megfosztott szöveteket. De úgy tűnik, hogy a normál keringésű szövetet védi a felületén bekövetkező ozmotikus nyomás változásai ellen. A fenti kísérletek azt mutatják, hogy a seb szöveteinek körülményeit nyilvánvalóan nem módosítják a kötszer ozmotikus nyomásának változásai. A hipertóniás nátrium-klorid oldat jótékony hatása a sebek sterilizálására és a különböző sebészek által nemrégiben leírt gyógyulási sebességre valószínűleg illúzió a pontos technika hiánya miatt.