Kyphosis van meghatározva, mint egy elülső konkáv gerinc görbület. A sagittalis síkban a gerincnek harmonikus görbületei vannak ellentétes irányban: nyaki lordózis, mellkasi kyphosis, ágyéki lordosis. Ezek a görbületek a növekedés során alakulnak ki, amplitúdójuk személyenként változik. Minden ember számára a gerinc sagittális egyensúlya olyan görbületek kombinációjának eredménye, amelyek “gazdasági” testtartáshoz vezetnek, amelyet fiziológiásnak neveznek. A Kyphosis patológiásnak minősül a deformáció pontos klinikai elemzése után, figyelembe véve a beteg történetét, a populáció gyakori változékonyságát, valamint több pszichológiai vagy társadalmi tényezőt. A patológiás kyphosis két fő csoportra osztható. A rendszeres kyphosis harmonikusan kiterjed több csigolyára. “Kóros” jellege a görbület nagyságán, merevségén, evolúcióján vagy a gerinc azon szegmensében való elhelyezkedésén alapul, amely általában lordózist mutat. A szögletes kyphosis kis számú csigolyában alakul ki. Ezek általában nagy és merev deformációk, amelyek” kóros ” jellege vitathatatlan. A kóros gerinc kyphosis kialakulásáért több, veleszületett vagy szerzett ok felelős. A deformáció elemzése és annak Természettudományi ismerete nélkülözhetetlen előfeltétele minden terápiás projektnek. A kóros kyphosis leggyakoribb okainak fő diagnosztikai és terápiás lépéseit összefoglaljuk és elemezzük.