DISCUSSION
öt cikket5,7,8,9,10 találtak, amelyek a CMT fájdalmát értékelték, amelyek mindegyike specifikus fájdalom kérdőíveket és skálákat használt a fájdalom és annak jellemzőinek mérésére, mint például a nem, Típus, időtartam, intenzitás és gyakoriság. Két tanulmány a CMT1A8-ra összpontosított, 9. A többi tünet mellett a fájdalomban szenvedő résztvevők száma mindegyik vizsgálatban 50, 16, 49, 176 és 39 volt.
a fájdalom diagnosztizálására a leggyakoribb skála a DN4 (Douleur Neuropathique en 4 kérdés) volt, egy fájdalom kérdőív, amely konkrét kérdéseket használ a fájdalom értékelésére. Ezt az öt cikk közül háromban használták7, 8, 9. A kérdőív négy kérdést tartalmaz a fájdalom minőségéről (égő, fájdalmas hideg és áramütés); négy a kapcsolódó tünetekről (bizsergés, bizsergés, zsibbadás és viszketés), valamint a negatív (hiperesztézia az érintéshez, hiperesztézia a tűszúráshoz) és a pozitív (ecset által kiváltott fájdalom) jelek fizikai tesztjeiről azokon a területeken, amelyeket a beteg fájdalomnak nevezett. Minden pozitív válasz 1, minden negatív válasz 0 pontszámot kap. A teljes pontszámot a 10 elem összegeként számítják ki, a pontszám > 4 a 10-ből neuropátiás fájdalomra utal11. A vizuális analóg skálát (VAS) két tanulmányban használták7,9. A VAS egy 100 mm hosszú vonal, amelyet verbális leírók rögzítenek, 0 mm-rel nincs fájdalom, 100 mm pedig az elképzelhető legrosszabb fájdalom.
Ribiere et al.7, a CMT-ből származó krónikus fájdalom prevalenciájának értékelése, 50 megerősített CMT-diagnózissal rendelkező beteget értékelt. A vizsgálatba bevont 27 nő és 21 férfi (egy nőt és egy férfit a hiányzó adatok miatt kizártak) átlagéletkora 47 év volt, és a fájdalom tüneteinek átlagos időtartama 20 év volt. A csoport 76,9% CMT1A, 13,5% CMTX, 5,8% CMT2 és 3,8% CMT4 volt. A fájdalom értékelése magában foglalta a VAS-t, a gyógyszeres igényt, a DN4 kérdőívet, a Concis sur Les Douleurs kérdőívet, a neuropátiás fájdalom tüneteinek jegyzékét, a Saint Antoine fájdalom kérdőívét és a klinikai vizsgálatot. Az 50 beteg közül harminckettőnek legalább 20 éve volt fájdalma, míg 18 fájdalommentes volt. Az összes vizsgált beteg 66% – ának volt krónikus fájdalma. A fájdalom skála elemzése megállapította, hogy a fájdalomban szenvedő betegek 62,5% – ánál volt neuropátiás fájdalom, pozitív DN4 az esetek 50% – ában. A legrégebbi, a leghosszabb betegség időtartamú betegeknél mechanikai fájdalom volt. A leggyakoribb spontán fájdalomleíró a görcsök vagy a szakadás volt. A CMT1A-ban szenvedő betegeket kevésbé érintette a fájdalom. A betegek csaknem kétharmada (65, 4%) jelentett némi fájdalmat, átlagosan 140 hónapos időtartammal. A VAS átlagos pontszáma 5,5 volt, és > 4 volt az esetek 79,4% – ában. Fájdalomcsillapítókra volt szükség az 38 számára.A betegek 4% – a. A betegek közel kétharmadánál (64,7%) disztális, perifériás és szimmetrikus fájdalom jelentkezett, és az esetek 80% – ában a láb volt érintett. Összefoglalva, ez a tanulmány megállapította, hogy a fájdalom gyakori előfordulás a neuropátiás fájdalom jellemzőivel rendelkező CMT betegeknél. Meg kell jegyezni, hogy a Concis sur Les Douleurs kérdőív megállapította, hogy a fájdalom alacsony hatással volt a betegek életminőségére.
Pazzaglia et al.7 megkísérelte megválaszolni egy megoldatlan kérdést, amelyet Padova et al.11 egy rövid közlemény 2008-ban, és javasolta, hogy vizsgálja meg az eredete a fájdalom. 16 CMT1A által érintett beteget vizsgáltak közepes súlyosságú osztályban (a Charcot-Marie-Tooth neuropathia pontszám (CMTNS) szerint) és 14 kontroll résztvevőt annak érdekében, hogy jellemezzék a fájdalmat neurofiziológiai mechanizmusaikban, és korrelálják azt pszichofizikai mechanizmusaikkal. A CMT betegeket egy nagyobb csoportból választották ki, fájdalompanaszuk alapján. A neuropátiás fájdalmat értékelő DN4-es résztvevők értékelése 4,6 átlagos pontszámot mutatott, 10 beteggel (62.5%), amelynek DN4 (4) és hat (37,5%) a DN4 (4). Ez az eredmény azt jelezte, hogy a fájdalom neuropátiás volt a vizsgálati mintában. Ez a tanulmány a lézer által kiváltott potenciált is tesztelte, amely az alsó végtagokat érintő neuropathiában a .. .. rost károsodást mutatott. A DN4 pontszámok összehasonlításakor a cmt1a betegek lézer által kiváltott potenciál eredményével, az eredmények összhangban voltak a magasabb fájdalom pontszámokkal ebben a kérdőívben, ami a neuropátiás fájdalom nagyobb valószínűségére utal. A tanulmány megállapította, hogy a DN4-es betegeknél a 4-es számú betegeknél csökkent a lézer által kiváltott potenciális amplitúdó (abnormális N2 / P2 amplitúdó). A mintában szereplő betegek 62,5% – A közül, akiknek neuropátiás fájdalma volt, néhányuknak fájdalmai voltak ugyanazon a területen is, ahol a nem neuropátiás fájdalomban szenvedő betegek fájdalmat szenvedtek (alsó hát, izmok,térd), ami mind a neuropátiás, mind a biomechanikai fájdalom együttélésére utal6, 8, 11.
egy tanulmányban, amelyet Laur ons et al.9 a fájdalom jellemzőjének meghatározásához, akár neuropátiás, akár izom-csontrendszeri deformitásokkal kapcsolatos, szenzoros tüneteket találtak 49 CMT-ben szenvedő betegnél. A tanulmány azt is megállapította, hogy a fájdalom és a kis rostok érintettsége megváltozott-e két év alatt. A fájdalmat a DN4 és a McGill Pain kérdőív specifikus fájdalomskáláival, valamint két fájdalomértékelési skálával értékelték: a 11 pontos Likert skálával és a VAS-val. A klinikai károsodást a CMTNS alkalmazásával értékeltük, míg a kis rostfunkciót termikus küszöbértékek alkalmazásával értékeltük. Fájdalom volt panasz 43 a 49 beteg (88%), azzal, hogy a láb 30 beteg (61%). A fájdalom egyéb helyszínei a térd (20%), az alsó végtagok disztális (27%), az alsó végtagok proximálisan (4%), a csípő (12%), a hát (20%) és a kezek (22%) voltak. Tizenkilenc beteg (39%) csak egy helyen számolt be fájdalomról, míg 11 beteg (22%) két vagy három helyen, kettő (4%) pedig négy különböző területen szenvedett fájdalmat. Az átlagos VAS pontszám 3,5 volt. Kilenc betegnél (18%) volt DN4 (4), ami neuropátiás jellemzőkre utal, közülük nyolcnak (89%) fájt a lába. A nőknél szignifikánsan magasabb volt a fájdalom pontszám, mint a férfiaknál a Likert-skálán és a McGill Pain kérdőív egyes területein. A fáradtság súlyossági skála pontszáma szignifikánsan korrelált a VAS-val. Egy 24 hónapos értékelésben a VAS 4,0, a DN4 pedig 1 volt.5, amelyet megkülönböztethetetlen változásnak tekintettek. A Likert-pontszám kis csökkenését fontosnak tartották az enyhe kongruens csökkenések jelzéséhez a McGill Pain kérdőív egyes területein. A termikus küszöbértékek közül egy vagy több abnormális volt 29 betegnél (59%). Azoknál a betegeknél, akiknél a betegség hosszabb ideig tartott, a meleg kimutatási küszöb és a hideg kimutatási küszöb emelkedett volt. A vizsgálat ideje alatt nem volt lényeges különbség a kezelt vagy kezeletlen karokkal rendelkező betegek között, és nem volt korreláció a termikus küszöbértékek és a DN4 (4) között. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy nem volt összefüggés a fájdalom és a betegség súlyossága vagy időtartama között, és a CMT1A-ban szenvedő betegeknek csak kis hányada rendelkezett neuropátiás jellemzőkkel. Ebben a tekintetben valószínűbb, hogy a fájdalom multifaktoriális eredetű. 29 betegnél (56%) jelentkezett neuropátiás vagy musculoskeletalis fájdalom, és 15 betegnél a fájdalom volt a fő tünet. A biomechanikai fájdalom különösen gyakori volt a CMT1A – ban.
ramchandren et al. 2014-ben10 176 CMT-ben szenvedő gyermekről gyűjtött adatokról számolt be, értékelve, hogy fájdalmuk neuropátiás vagy biomechanikai eredetű-e. A szerzők feltételezték, hogy a gyermekek, akik kevesebb biomechanikai változást tapasztalnak, mint a felnőttek, a neuropathia súlyossága ellenére kevesebb fájdalmat tapasztalnak. Az arcfájdalom skálát, a Gyermekegészségügyi kérdőívet, a CMTNS-t, a hat perces Sétatesztet és a validált lábpozíció-indexet használták a boka/láb szerkezeti deformitásának és a gyermek által jelentett fájdalomnak a gyermek CMT-ben való összekapcsolására. A vizsgálat populációját két csoportra osztották: az egyik 2-7 éves gyermekekkel (szülői jelentés), a másik pedig 8-18 éves gyermekekkel (önjelentés). Az arcfájdalom skála kapott átlaga 2,0 volt”kicsit jobban fáj”. A fájdalom prevalenciája a gyermekek jelentései szerint 80%, a szülők jelentése szerint 85% volt. Megállapították, hogy a CMT-ben szenvedő gyermekek enyhe vagy közepesen súlyos fájdalmat szenvedtek, ami veszélyeztette életminőségüket. A gyermekek és a szülők által jelentett értékek a következők voltak: fizikai életminőség -0,433 és -0,488; mentális életminőség -0.293 és -0.110; CMTNS -0.102 és -0.051; és szabványosított hat perces séta teszt 0.11 és 0.019. A fájdalom nem volt összefüggésben a neuropathia súlyosságával, amint azt a CMTNS értékelte, ami arra utal, hogy a fájdalom nem önmagában az idegkárosodás következménye. Ez a cikk feltételezte, hogy a fájdalom etiológiája a lábak szerkezeti változásainak tudható be, amit egyváltozós regressziós modellek igazoltak. Mechanikai fájdalom gyermekgyógyászati CMT esetekben felnőttkorban súlyosbodhat az ízületi károsodás progressziójával; a többváltozós regressziós modellek azonban ezt nem találták szignifikánsnak.
bár a fájdalmat a HNPP ritka tünetének tekintik, egy tanulmány5, amelyet 2015-ben végeztek, 39 HNPP-ben szenvedő beteg klinikai és neurofiziológiai jellemzőit vizsgálta, és hat betegnél (15%) panaszként állapította meg a fájdalmat a betegség kezdetén, három másik pedig a betegség bizonyos pontján (körülbelül 8%) jelentett fájdalmat. A kezdeti tünetként fájdalomtól szenvedő hat beteg közül három krónikus fájdalmas szenzomotoros polyneuropathiával jelentkezett, amely az alsó végtagokat érintette,ami fenotípusosan nem volt megkülönböztethető a CMT11-től, 5.
az adatokat a táblázat tartalmazza.
táblázat részletes adatok
| tanulmány | Ribiere et al., 20127 | Pazzaglia et al., 20108 | Lőr., 20149 | Ramchandrem et al., 201410 | Oliveira et al., 20165 |
|---|---|---|---|---|---|
| résztvevők | 50 | 16 | 49 | 176 | 39 |
| női nem | 56% | 81.25% | 59.18% | 51% | 46.1% |
| a betegség időtartama (átlagos évek) | 20 | – | 34 | – | 8.2 |
| átlagos életkor | 49.5 (14-85) | 41 (19-63) | 41.5 (19-64) | 12 (2-18) | 32 (6-77) |
| CMT 1a / 2 / X / 4 | 76% / 6% / 14% / 4% | 100% | 100% | – | – |
| VAS (átlag) | 5.5 | – | 3.7 | – | – |
| DN4 ≥ 4 | 40.6% | 62.5% | 18% | – | – |
| arcok fájdalom skála (átlag) | – | – | – | 2.0 “kicsit többet fáj” | – |
| CMTNS | – | – | – | 6.1 (8–18y n=128). 4.3 (2-7y n=14) |
– |
| átlagos súlyosság | – | mérsékelt | közepes | enyhe-közepes | – |
| fájdalom leggyakoribb hely | disztális helyek (73.5%) | disztális végtagok (kéz és láb) | láb (61%) | – | alsó végtagok (12.8%) |
| Pain prevalence | 60% | 100% | 28% | 80% / 85% * | 23% |
| Type of pain | Neuropathic | Neuropathic | Neuropathic and biomechanical | – | – |
VAS: visual analog scale; DN4: Douleur Neuropathique en 4 Questions; CNTNS: Charcot-Marie-Tooth neuropathy score;
*szülői jelentés
a fájdalom prevalenciáját nem lehetett elérni az áttekintett vizsgálatokból, mert a vizsgálati minták kiválasztására alkalmazott módszerek változtak. Az öt vizsgálat közül kettő csak CMT1A betegeket tartalmazott. Az egyik vizsgálatban csak a hivatkozott fájdalommal rendelkező betegek vettek részt, míg egy másik vizsgálatban csak a gyermekeket értékelték.
a fájdalom értékelésére elfogadott speciális kérdőívek szintén változtak a vizsgálatok között. Továbbá, Ribiere et al.Az 7 kimutatta, hogy a DN4 specifitása csak 81,2%, ami megmagyarázhatja a vizsgálatok eredményeinek eltérését.
csak két tanulmány korrelált a kis rostok érintettségével és a fájdalommal a patofiziológia magyarázatához. Pazzaglia et al.8 Korrelált klinikai skálák a fájdalom kis rost neurofiziológiai adatok, míg Laur Kb et al.8 Korrelált fájdalomskálák a termikus küszöbértékekkel. Míg a lézer által kiváltott potenciálok szignifikánsan összefüggenek a DN4 pontszámokkal, alacsonyabb amplitúdóval a DN4 pontszámoknál, a hőküszöbök nem mutattak korrelációt a kis rostfunkció és a fájdalomskálák között. Ez a két tanulmány ellentétes következtetéseket vont le a fájdalom eredetéről is.
Lór 6.9 és Ramchandren et al.10 egyetértett abban, hogy a fájdalom nem korrelált a CMT súlyosságával.
a Ramchandren et al.10 tanulmány azonban volt a különbség a kognitív fejlődés a bejelentő gyermekek és a szülők. Mivel a CMT örökletes betegség, a CMT által érintett szülők magasabb pontszámokat jelenthetnek gyermekeik számára.
összefoglalva, az irodalomban kevés tanulmány található a CMT-betegség fájdalmáról. Az elmúlt 10 évben csak öt tanulmány értékelte a fájdalmat specifikus fájdalom kérdőívek segítségével. Mind az öt vizsgálat egyetértett abban, hogy a fájdalom előfordulása magas, és erős hatással van a CMT-s betegekre. A vizsgálatok között több volt a CMT1A értékelése, mivel ez a CMT leggyakoribb típusa. Csak három tanulmány említette a fájdalom besorolását, és nem volt konszenzus közöttük, hogy biomechanikai vagy neuropátiás mechanizmusok okozták-e. Két tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a fájdalom valószínűleg neuropátiás eredetű, míg egyikük multifaktoriális utakat talált. Nem volt egyetértés abban, hogy a fájdalom gyakorisága változott-e a CMT specifikus típusai között.
további kutatásokra van szükség annak tisztázására, hogyan kell kezelni a CMT fájdalmat, javítani kell a betegek fájdalomkezelését és életminőségét, és irányítani kell a CMT fájdalmának kezelését, amely jelenleg általános és más neuropátiákra jellemző.