Pain in Charcot-Marie-Tooth disease: an update

DISCUSSION

öt cikket5,7,8,9,10 találtak, amelyek a CMT fájdalmát értékelték, amelyek mindegyike specifikus fájdalom kérdőíveket és skálákat használt a fájdalom és annak jellemzőinek mérésére, mint például a nem, Típus, időtartam, intenzitás és gyakoriság. Két tanulmány a CMT1A8-ra összpontosított, 9. A többi tünet mellett a fájdalomban szenvedő résztvevők száma mindegyik vizsgálatban 50, 16, 49, 176 és 39 volt.

a fájdalom diagnosztizálására a leggyakoribb skála a DN4 (Douleur Neuropathique en 4 kérdés) volt, egy fájdalom kérdőív, amely konkrét kérdéseket használ a fájdalom értékelésére. Ezt az öt cikk közül háromban használták7, 8, 9. A kérdőív négy kérdést tartalmaz a fájdalom minőségéről (égő, fájdalmas hideg és áramütés); négy a kapcsolódó tünetekről (bizsergés, bizsergés, zsibbadás és viszketés), valamint a negatív (hiperesztézia az érintéshez, hiperesztézia a tűszúráshoz) és a pozitív (ecset által kiváltott fájdalom) jelek fizikai tesztjeiről azokon a területeken, amelyeket a beteg fájdalomnak nevezett. Minden pozitív válasz 1, minden negatív válasz 0 pontszámot kap. A teljes pontszámot a 10 elem összegeként számítják ki, a pontszám > 4 a 10-ből neuropátiás fájdalomra utal11. A vizuális analóg skálát (VAS) két tanulmányban használták7,9. A VAS egy 100 mm hosszú vonal, amelyet verbális leírók rögzítenek, 0 mm-rel nincs fájdalom, 100 mm pedig az elképzelhető legrosszabb fájdalom.

Ribiere et al.7, a CMT-ből származó krónikus fájdalom prevalenciájának értékelése, 50 megerősített CMT-diagnózissal rendelkező beteget értékelt. A vizsgálatba bevont 27 nő és 21 férfi (egy nőt és egy férfit a hiányzó adatok miatt kizártak) átlagéletkora 47 év volt, és a fájdalom tüneteinek átlagos időtartama 20 év volt. A csoport 76,9% CMT1A, 13,5% CMTX, 5,8% CMT2 és 3,8% CMT4 volt. A fájdalom értékelése magában foglalta a VAS-t, a gyógyszeres igényt, a DN4 kérdőívet, a Concis sur Les Douleurs kérdőívet, a neuropátiás fájdalom tüneteinek jegyzékét, a Saint Antoine fájdalom kérdőívét és a klinikai vizsgálatot. Az 50 beteg közül harminckettőnek legalább 20 éve volt fájdalma, míg 18 fájdalommentes volt. Az összes vizsgált beteg 66% – ának volt krónikus fájdalma. A fájdalom skála elemzése megállapította, hogy a fájdalomban szenvedő betegek 62,5% – ánál volt neuropátiás fájdalom, pozitív DN4 az esetek 50% – ában. A legrégebbi, a leghosszabb betegség időtartamú betegeknél mechanikai fájdalom volt. A leggyakoribb spontán fájdalomleíró a görcsök vagy a szakadás volt. A CMT1A-ban szenvedő betegeket kevésbé érintette a fájdalom. A betegek csaknem kétharmada (65, 4%) jelentett némi fájdalmat, átlagosan 140 hónapos időtartammal. A VAS átlagos pontszáma 5,5 volt, és > 4 volt az esetek 79,4% – ában. Fájdalomcsillapítókra volt szükség az 38 számára.A betegek 4% – a. A betegek közel kétharmadánál (64,7%) disztális, perifériás és szimmetrikus fájdalom jelentkezett, és az esetek 80% – ában a láb volt érintett. Összefoglalva, ez a tanulmány megállapította, hogy a fájdalom gyakori előfordulás a neuropátiás fájdalom jellemzőivel rendelkező CMT betegeknél. Meg kell jegyezni, hogy a Concis sur Les Douleurs kérdőív megállapította, hogy a fájdalom alacsony hatással volt a betegek életminőségére.

Pazzaglia et al.7 megkísérelte megválaszolni egy megoldatlan kérdést, amelyet Padova et al.11 egy rövid közlemény 2008-ban, és javasolta, hogy vizsgálja meg az eredete a fájdalom. 16 CMT1A által érintett beteget vizsgáltak közepes súlyosságú osztályban (a Charcot-Marie-Tooth neuropathia pontszám (CMTNS) szerint) és 14 kontroll résztvevőt annak érdekében, hogy jellemezzék a fájdalmat neurofiziológiai mechanizmusaikban, és korrelálják azt pszichofizikai mechanizmusaikkal. A CMT betegeket egy nagyobb csoportból választották ki, fájdalompanaszuk alapján. A neuropátiás fájdalmat értékelő DN4-es résztvevők értékelése 4,6 átlagos pontszámot mutatott, 10 beteggel (62.5%), amelynek DN4 (4) és hat (37,5%) a DN4 (4). Ez az eredmény azt jelezte, hogy a fájdalom neuropátiás volt a vizsgálati mintában. Ez a tanulmány a lézer által kiváltott potenciált is tesztelte, amely az alsó végtagokat érintő neuropathiában a .. .. rost károsodást mutatott. A DN4 pontszámok összehasonlításakor a cmt1a betegek lézer által kiváltott potenciál eredményével, az eredmények összhangban voltak a magasabb fájdalom pontszámokkal ebben a kérdőívben, ami a neuropátiás fájdalom nagyobb valószínűségére utal. A tanulmány megállapította, hogy a DN4-es betegeknél a 4-es számú betegeknél csökkent a lézer által kiváltott potenciális amplitúdó (abnormális N2 / P2 amplitúdó). A mintában szereplő betegek 62,5% – A közül, akiknek neuropátiás fájdalma volt, néhányuknak fájdalmai voltak ugyanazon a területen is, ahol a nem neuropátiás fájdalomban szenvedő betegek fájdalmat szenvedtek (alsó hát, izmok,térd), ami mind a neuropátiás, mind a biomechanikai fájdalom együttélésére utal6, 8, 11.

egy tanulmányban, amelyet Laur ons et al.9 a fájdalom jellemzőjének meghatározásához, akár neuropátiás, akár izom-csontrendszeri deformitásokkal kapcsolatos, szenzoros tüneteket találtak 49 CMT-ben szenvedő betegnél. A tanulmány azt is megállapította, hogy a fájdalom és a kis rostok érintettsége megváltozott-e két év alatt. A fájdalmat a DN4 és a McGill Pain kérdőív specifikus fájdalomskáláival, valamint két fájdalomértékelési skálával értékelték: a 11 pontos Likert skálával és a VAS-val. A klinikai károsodást a CMTNS alkalmazásával értékeltük, míg a kis rostfunkciót termikus küszöbértékek alkalmazásával értékeltük. Fájdalom volt panasz 43 a 49 beteg (88%), azzal, hogy a láb 30 beteg (61%). A fájdalom egyéb helyszínei a térd (20%), az alsó végtagok disztális (27%), az alsó végtagok proximálisan (4%), a csípő (12%), a hát (20%) és a kezek (22%) voltak. Tizenkilenc beteg (39%) csak egy helyen számolt be fájdalomról, míg 11 beteg (22%) két vagy három helyen, kettő (4%) pedig négy különböző területen szenvedett fájdalmat. Az átlagos VAS pontszám 3,5 volt. Kilenc betegnél (18%) volt DN4 (4), ami neuropátiás jellemzőkre utal, közülük nyolcnak (89%) fájt a lába. A nőknél szignifikánsan magasabb volt a fájdalom pontszám, mint a férfiaknál a Likert-skálán és a McGill Pain kérdőív egyes területein. A fáradtság súlyossági skála pontszáma szignifikánsan korrelált a VAS-val. Egy 24 hónapos értékelésben a VAS 4,0, a DN4 pedig 1 volt.5, amelyet megkülönböztethetetlen változásnak tekintettek. A Likert-pontszám kis csökkenését fontosnak tartották az enyhe kongruens csökkenések jelzéséhez a McGill Pain kérdőív egyes területein. A termikus küszöbértékek közül egy vagy több abnormális volt 29 betegnél (59%). Azoknál a betegeknél, akiknél a betegség hosszabb ideig tartott, a meleg kimutatási küszöb és a hideg kimutatási küszöb emelkedett volt. A vizsgálat ideje alatt nem volt lényeges különbség a kezelt vagy kezeletlen karokkal rendelkező betegek között, és nem volt korreláció a termikus küszöbértékek és a DN4 (4) között. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy nem volt összefüggés a fájdalom és a betegség súlyossága vagy időtartama között, és a CMT1A-ban szenvedő betegeknek csak kis hányada rendelkezett neuropátiás jellemzőkkel. Ebben a tekintetben valószínűbb, hogy a fájdalom multifaktoriális eredetű. 29 betegnél (56%) jelentkezett neuropátiás vagy musculoskeletalis fájdalom, és 15 betegnél a fájdalom volt a fő tünet. A biomechanikai fájdalom különösen gyakori volt a CMT1A – ban.

ramchandren et al. 2014-ben10 176 CMT-ben szenvedő gyermekről gyűjtött adatokról számolt be, értékelve, hogy fájdalmuk neuropátiás vagy biomechanikai eredetű-e. A szerzők feltételezték, hogy a gyermekek, akik kevesebb biomechanikai változást tapasztalnak, mint a felnőttek, a neuropathia súlyossága ellenére kevesebb fájdalmat tapasztalnak. Az arcfájdalom skálát, a Gyermekegészségügyi kérdőívet, a CMTNS-t, a hat perces Sétatesztet és a validált lábpozíció-indexet használták a boka/láb szerkezeti deformitásának és a gyermek által jelentett fájdalomnak a gyermek CMT-ben való összekapcsolására. A vizsgálat populációját két csoportra osztották: az egyik 2-7 éves gyermekekkel (szülői jelentés), a másik pedig 8-18 éves gyermekekkel (önjelentés). Az arcfájdalom skála kapott átlaga 2,0 volt”kicsit jobban fáj”. A fájdalom prevalenciája a gyermekek jelentései szerint 80%, a szülők jelentése szerint 85% volt. Megállapították, hogy a CMT-ben szenvedő gyermekek enyhe vagy közepesen súlyos fájdalmat szenvedtek, ami veszélyeztette életminőségüket. A gyermekek és a szülők által jelentett értékek a következők voltak: fizikai életminőség -0,433 és -0,488; mentális életminőség -0.293 és -0.110; CMTNS -0.102 és -0.051; és szabványosított hat perces séta teszt 0.11 és 0.019. A fájdalom nem volt összefüggésben a neuropathia súlyosságával, amint azt a CMTNS értékelte, ami arra utal, hogy a fájdalom nem önmagában az idegkárosodás következménye. Ez a cikk feltételezte, hogy a fájdalom etiológiája a lábak szerkezeti változásainak tudható be, amit egyváltozós regressziós modellek igazoltak. Mechanikai fájdalom gyermekgyógyászati CMT esetekben felnőttkorban súlyosbodhat az ízületi károsodás progressziójával; a többváltozós regressziós modellek azonban ezt nem találták szignifikánsnak.

bár a fájdalmat a HNPP ritka tünetének tekintik, egy tanulmány5, amelyet 2015-ben végeztek, 39 HNPP-ben szenvedő beteg klinikai és neurofiziológiai jellemzőit vizsgálta, és hat betegnél (15%) panaszként állapította meg a fájdalmat a betegség kezdetén, három másik pedig a betegség bizonyos pontján (körülbelül 8%) jelentett fájdalmat. A kezdeti tünetként fájdalomtól szenvedő hat beteg közül három krónikus fájdalmas szenzomotoros polyneuropathiával jelentkezett, amely az alsó végtagokat érintette,ami fenotípusosan nem volt megkülönböztethető a CMT11-től, 5.

az adatokat a táblázat tartalmazza.

táblázat részletes adatok

tanulmány Ribiere et al., 20127 Pazzaglia et al., 20108 Lőr., 20149 Ramchandrem et al., 201410 Oliveira et al., 20165
résztvevők 50 16 49 176 39
női nem 56% 81.25% 59.18% 51% 46.1%
a betegség időtartama (átlagos évek) 20 34 8.2
átlagos életkor 49.5 (14-85) 41 (19-63) 41.5 (19-64) 12 (2-18) 32 (6-77)
CMT 1a / 2 / X / 4 76% / 6% / 14% / 4% 100% 100%
VAS (átlag) 5.5 3.7
DN4 ≥ 4 40.6% 62.5% 18%
arcok fájdalom skála (átlag) 2.0 “kicsit többet fáj”
CMTNS 6.1 (8–18y n=128).
4.3 (2-7y n=14)
átlagos súlyosság mérsékelt közepes enyhe-közepes
fájdalom leggyakoribb hely disztális helyek (73.5%) disztális végtagok (kéz és láb) láb (61%) alsó végtagok (12.8%)
Pain prevalence 60% 100% 28% 80% / 85% * 23%
Type of pain Neuropathic Neuropathic Neuropathic and biomechanical

VAS: visual analog scale; DN4: Douleur Neuropathique en 4 Questions; CNTNS: Charcot-Marie-Tooth neuropathy score;

*szülői jelentés

a fájdalom prevalenciáját nem lehetett elérni az áttekintett vizsgálatokból, mert a vizsgálati minták kiválasztására alkalmazott módszerek változtak. Az öt vizsgálat közül kettő csak CMT1A betegeket tartalmazott. Az egyik vizsgálatban csak a hivatkozott fájdalommal rendelkező betegek vettek részt, míg egy másik vizsgálatban csak a gyermekeket értékelték.

a fájdalom értékelésére elfogadott speciális kérdőívek szintén változtak a vizsgálatok között. Továbbá, Ribiere et al.Az 7 kimutatta, hogy a DN4 specifitása csak 81,2%, ami megmagyarázhatja a vizsgálatok eredményeinek eltérését.

csak két tanulmány korrelált a kis rostok érintettségével és a fájdalommal a patofiziológia magyarázatához. Pazzaglia et al.8 Korrelált klinikai skálák a fájdalom kis rost neurofiziológiai adatok, míg Laur Kb et al.8 Korrelált fájdalomskálák a termikus küszöbértékekkel. Míg a lézer által kiváltott potenciálok szignifikánsan összefüggenek a DN4 pontszámokkal, alacsonyabb amplitúdóval a DN4 pontszámoknál, a hőküszöbök nem mutattak korrelációt a kis rostfunkció és a fájdalomskálák között. Ez a két tanulmány ellentétes következtetéseket vont le a fájdalom eredetéről is.

Lór 6.9 és Ramchandren et al.10 egyetértett abban, hogy a fájdalom nem korrelált a CMT súlyosságával.

a Ramchandren et al.10 tanulmány azonban volt a különbség a kognitív fejlődés a bejelentő gyermekek és a szülők. Mivel a CMT örökletes betegség, a CMT által érintett szülők magasabb pontszámokat jelenthetnek gyermekeik számára.

összefoglalva, az irodalomban kevés tanulmány található a CMT-betegség fájdalmáról. Az elmúlt 10 évben csak öt tanulmány értékelte a fájdalmat specifikus fájdalom kérdőívek segítségével. Mind az öt vizsgálat egyetértett abban, hogy a fájdalom előfordulása magas, és erős hatással van a CMT-s betegekre. A vizsgálatok között több volt a CMT1A értékelése, mivel ez a CMT leggyakoribb típusa. Csak három tanulmány említette a fájdalom besorolását, és nem volt konszenzus közöttük, hogy biomechanikai vagy neuropátiás mechanizmusok okozták-e. Két tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a fájdalom valószínűleg neuropátiás eredetű, míg egyikük multifaktoriális utakat talált. Nem volt egyetértés abban, hogy a fájdalom gyakorisága változott-e a CMT specifikus típusai között.

további kutatásokra van szükség annak tisztázására, hogyan kell kezelni a CMT fájdalmat, javítani kell a betegek fájdalomkezelését és életminőségét, és irányítani kell a CMT fájdalmának kezelését, amely jelenleg általános és más neuropátiákra jellemző.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.