foglalkoztunk a kelátképző szerek nehézfémszennyező anyagok kivonására történő alkalmazásának jelenlegi állásával. Az eredményeket az Aberdeen Proving Ground réz (Cu), ólom (Pb) és cink (Zn) kivonására szolgáló J-mezőjéből a legrosszabb esetként és reprezentatív talajként végzett kezelhetőségi vizsgálatokra mutatjuk be. A hidrométeres vizsgálatokkal meghatározott talajok részecskeméret-eloszlási jellemzői körülbelül 60% homok, 30% iszap és 10% agyag. Szekvenciális extrakciókat végeztünk a ‘beérkezett’ talajokon (legrosszabb esetben és reprezentatívan), hogy meghatározzuk a fémformák speciációját. A technika a nehézfém-eloszlást könnyen extrahálható (cserélhető) formára, karbonátokra, redukálható oxidokra, organikusan kötött és maradék formákra specializálja. Az eredmények azt mutatták, hogy a fémek többsége olyan formában van, amely alkalmas a talajmosásra (pl. cserélhető + karbonát + redukálható oxidok). A CU, Pb, Zn és Cr Fémek eloszlásának több mint 70% – a talajmosási technikákra alkalmas formában van, míg a Cd, Mn és Fe valamivel kevésbé alkalmasak a talajmosásra keláns extrakcióval. A Cd és az Mn koncentrációja azonban alacsony a szennyezett talajban. A kötegelt keláns extrakciós vizsgálatokból az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA), a citromsav és a nitrilotriecetsav (NTA) mind hatékonyan távolította el a rézet, az ólmot és a cinket A J-mező talajából. Mivel az NTA II. osztályú rákkeltő anyag, nem ajánlott szennyezett talajok kármentesítésére. Úgy tűnik, hogy az EDTA és a citromsav kelátképző anyagként kínálja a legnagyobb potenciált az Aberdeen Proving talaj talajmosásában. A többi vizsgált kelátképző anyag (glükonát, oxalát, Citranox, ammónium-acetát és foszforsav, valamint a pH-hoz igazított víz) általában nem volt hatékony a nehézfémek mobilizálásában a talajból. A kelátoldat egyszerre távolítja el a nehézfémeket (Cd, Cu, Pb, Zn, Fe, Cr, As és Hg). Többlépcsős szakaszos extrakcióval a talajt sikeresen kezelték, mind a toxicitási jellemzők kimosási eljárása (TCLP), mind az EPA teljes extrahálható Fémhatára mellett. A végső maradék Pb-koncentráció körülbelül 300 mg/kg volt, a megfelelő TCLP 1,5 mg/l. a Cu és Zn esetében a cserélhető és karbonátfrakciók eltávolítását az első extrakciós szakaszban érték el, míg a Pb esetében ugyanazon frakciók esetében két extrakciós szakaszra volt szükség. A PB, Cu és Zn, mint cserélhető, karbonátok és redukálható oxidok eltávolítása a negyedik és ötödik fázisú extrakciók között történt. A réz, az ólom és a cink teljes eltávolítása a többlépcsős mosásból sorrendben 98,9%, 98,9% és 97,2% volt. A talajmosó extrakciók koncentrációját és működési feltételeit nem feltétlenül optimalizálták. Ha a körülményeket optimalizáltuk volna, és reprezentatívabb Pb-koncentrációt (62 000 mg/kg) alkalmaztunk volna, akkor valószínű, hogy a tclp és a nehézfémmaradék-talajkoncentráció két-három extrakción belül elérhető lenne. Az eredmények azt mutatják, hogy a J-mezővel szennyezett talajok sikeresen kezelhetők talajmosási technikával.