miután a “huerco” – ról beszéltem, arra gondoltam, hogy egy kis időt töltök azzal, hogy más mexikói spanyol szinonimákat keressek a “kid” – re és arra, hogy honnan származnak.
először a híres (közép -) mexikói “escuincle” kifejezés (es KWEENK leh), a Nahuatl “itzcuintli” – ből, jelentése “kutya”, de “vad” vagy “erőszakos” is (ez utóbbi használatára példa az “itzcuintli in noyolloh, huel chichi” jelentése: “heves a szívem, erőszakos” vagy szó szerint “a szívem egy kutya, egy igazi kutya”).
meg lehet érteni, hogy egy ilyen szót, a keménység, a hűség és a csomag-gondolkodásmód árnyalataival, hogyan lehet használni a kis ragamuffinok elutasító, durva, de kérlelhetetlenül szerető módon történő leírására … így használják ma az “escuincle” – t.
Megjegyzés: Egyes forrásokkal ellentétben az ” itzcuintli “nem azt jelentette, hogy” Szőrtelen Kutya ” (ez xoloitzcuintli). Ehelyett csak a “chichi” szinonimája volt, hasonlóan ahhoz, ahogyan a “canine” – t és a “dog” – ot használjuk Angolul. Ez megerősíti, hogy mi a Mexica azt mondta, a Spanyolok’ kopók látva őket: “a īmitzcuinhuān huehhuēyipopōl” — “a kutyák tényleg nagyon nagy.”
lehet, hogy kevésbé ismeri az Északnyugat — Mexikói “buki” kifejezést (mint a “Los Bukis” és az “El Buki” zenei csoportban — Marco Antonio Sol ons Sosa-a csoport kitörő csillaga). Gyakran használják egy fiú vagy fiatalemberre, és őshonos gyökerei is vannak. A “Buki” olyan Cahitan nyelvekből származik, mint a Yaqui és a Mayo. Először “vuqui” – ként jegyezték fel, és azt mondták, hogy “rabszolga”, “koldus” vagy “piti tolvaj”.”
amikor közelebbről megvizsgáljuk Arizonát és Sonora Yaquit, megtaláljuk a “buke/vuke” igét, ami azt jelenti, hogy “birtokolni/emelni” és a “buki/vuki” levezetéseket.”Yaquiban tehát a” buki “jelentése” valami birtokolt/birtokolt/nevelt”, és a kontextustól függően” háziállat”,” állatállomány”,” gyermek “vagy igen,” Rabszolga ” lehet. (Felmerül a kérdés, hogy a “rabszolga” a szó adaptációja volt-e a Yaqui rabszolgaságának spanyol gyakorlatához. Mezoamerikában rengeteg rabszolgaság volt, de nem ezek között a nemzetek között.)
itt van egy másik: chamaco, apám kedvenc szava nekünk gyerekeknek. A Nahuatl igéből származik “Cham adaphua,” eredetileg azt jelentette, hogy ” növekedni vagy kitölteni.”Arra is használható, hogy leírja, hogyan fejlődött a kukorica vagy a kakaó. Maga a spanyol főnév (“chamaco”, amelyet egész Mexikóban használnak, de sztereotip módon egy északibb kifejezés) ennek az őshonos igének a melléknévalakjaiból származik: “chamactic” és “Cham adaphuac.”Alapvetően “felnőtt gyereket” vagy “nagyfiút/lányt” jelentenek.”Az ember azt képzeli, hogy imádja az idősebb rokonokat, akik megcsípik az arcát &, amikor mogorva bámul.
a”Guache” kifejezést gyakran használják Michoacban és Mexikó Tierra Caliente régiójának más részein. A Purepecha szavakból származik:” u Enterprises “vagy” U Enterprises”, jelentése “gyermek”, “utód” vagy (egyes közösségekben) ” fiatal nő.”
a Purepecha-ból is származik a “cocho” vagy “kocho” szó, amelyet Guerreróban és másutt használnak “gyerek” vagy “srác” jelentésére.”Eredeti formája a” K Enterprises ” volt, ami azt jelenti, hogy “disznó.”Ember, szeretjük a gyerekeket kutyának, disznónak és háziállatnak hívni, nem igaz!
(vegye figyelembe, hogy a “cocho” jelentése is rosszabb.)
egy másik nagyszerű kifejezés a “chilpayate”, azaz “kisgyerek.”Úgy tűnik, hogy ez a Nahuatl-ból származik, de jelentése meglepő. Ez elég egyértelműen keveréke a” tzipitl “(beteges, nyafogó baba) és a” P Enterprises “(gyapjas hernyó), így nekünk ” tzipip Enterprises.”A vegyületnek ez az érzése van: “egy nyűgös baba, akit bebábozol, mint egy hernyót, így megnyugtatja a pokolba.”
a /ts/ to /t (“tz” to “ch”) váltás nagyon gyakori, amikor a Nahuatl szavakat mexikói spanyol nyelvre veszik át. Ezt nevezzük ” palatalizációnak.”Csak a nyelv felfelé irányuló mozgása szükséges. A” Chichicuilote “(egy madár, a Wilson lile) például a “tzitzicuil Enterprises” – ből származik.”
a”Tzipitl” számos kapcsolódó szó forrása is, köztük egy másik kifejezés a kisgyerekre, a “chipil” vagy a “chipilito”.”
Sinaloa és Sonora, lehet hallani az emberek hivatkoznak egy gyerek, mint egy “plebejus.”Ez a szó a Latin “plebs” – ből származik, ami hétköznapi vagy munkásosztályú embereket jelent. Valójában a ” la plebe “egy kollektív konstrukció, amely még mindig “tömegeket” jelent.”
a “plebé” használata a “gyerek” számára úgy tűnik, hogy a régi római kettősségből származik nemes patríciusok (spanyol “patricios” a latin “patricii” – ból, metaforikus szülőknek tekintik) & plebejusok (spanyol “plebeyos” a Latin “plebs” – ből, a patríciusok metaforikus “gyermekei”).
Aztán ott van a “morro” szó, amely Észak-Mexikóban “kölyköt” jelentett, és mára mindenütt elterjedt. Ennek a használatnak az eredetét nehezebb meghatározni. Más jelentése is van, beleértve a “kis lekerekített dombot”, a “sík orrát” és a “szégyentelenséget/ szemtelenséget”.”
etimológiája meglehetősen egyszerű. Vulgáris latinul a ” murrum “azt jelentette, hogy” orr.”És a kialakult formája, a “morro” azt is jelenti: orr vagy kiálló ajkak. Tehát talán ez a “gyerek” érzés a duzzogásból származik (kiálló az alsó ajka), a gyermekek stratégiájához mindenhol.
a”Murrum” egyébként úgy tűnik, hogy valamilyen ősi kelta nyelv kölcsönszava volt. Ez hozta létre A Franco-proven-I “Mor, morre” (szájkosár), a francia “moraine” és az olasz “morena” (gleccserek törmeléke), a régi spanyol “morra” (a fej teteje), amely a “Morri” (sisak) kialakulásához vezetett.
a morro-lips és a morro-kid közötti szinekdokális kapcsolatot úgy tűnik alátámasztja az a tény, hogy a morro/a Fiú/Barátnő is lehet. Tehát képzelje el, hogy valaki azt mondja, ” Ese morrito andaba con su morra “vagy” az a Manócska a csajával lógott.”Ahogy a morrájával csókolózna … ez megerősíti az elméletemet.
itt az ideje, hogy lezárjuk ezt. Itt egy trükk. “Lepe.”Chihuahua-ban többnyire ezt a furcsa szót használják” gyerek.”És ez megbotránkoztatott. Tudod, a “Lepe” egy vezetéknév és egy város Spanyolországban … és néhány helyen azt is jelentheti, hogy “értelmi fogyatékos.”Miért?
van egy működő elméletem. Van egy jelenség Spanyolországban: vicceket készíteni Lepe város embereiről. Mint Aggies Texasban (vagy Gallegos Latin-Amerikán keresztül), a ” Leperos “(nem” L blokklánc”) gúnyolódnak, mint hicks és idióták.
vitatható, hogy ez a helyzet hogyan alakult ki, de itt van néhány szórakoztató trivia: a spanyol, aki állítólag először látta az amerikai földet (éjszaka) Juan Rodrigo Bermejo (Rodrigo de Triana néven ismert). Az órája közepén Rodrigo kiabálni kezdett: “Föld! Földet!”Ez volt a két órakor reggel október 12, 1492. Colombus és hajói közeledtek a Bahamákhoz. Rodrigónak igaza volt, de … furcsa. Éjszaka volt. Ez volt a Lepe átok kezdete? Hahaha! Később Rodrigo Afrikába utazott, és muszlim lett. Biztos vagyok benne, hogy ez megkedvelte a spanyol társait.
vannak mindenféle spanyol mondások “Lepe” is: “ir donde las Lepe”, hogy csavarja fel a számításokat. A ” saber m xhams que Lepe “azt jelenti, hogy elég okos, míg a” ser m Enterprises Tonto que Lepe ” egy igazi hülye. A” lepe ” is lehet a homlok.
lásd a mintát? Lehet, hogy a” lepe “a” ni acconno lepe “vagy a” buta kisgyerek ” szóból származik.”
vagy talán teljesen tévedek. Ha többet tud, tudassa velem, kérem, mert most butábbnak érzem magam, mint Lepe.
végül egy követő kérésére a bizarr “gormijo” szót a “gyerek” szinonimájaként használjuk.”Eredetileg ez egy melléknév volt, amely “beteges, gyenge” volt a gyermekek leírásakor. FOGALMAM SINCS, HONNAN JÖN. Szó szerint csak két igazolás van a nyomtatásban történő felhasználásáról. Az egyik a Mexicanisms szótárában található (ahonnan az általam megadott definíciót adtam), a másik pedig az ironias de la vida regényben található: novela de costumbres nacionales, Mexikói szerző adta ki Pantale Tovar 1851-ben, amelyben a “gormijo del infierno” kifejezést használják valaki leírására.
úgy hangzik, mint egy “huerco desficado” nekem, hahaha!