Mellrák: a stressz táplálja a terjedését?

Prof. Bentires-Alj és csapata az emlőrák egérmodelljével dolgozott. Azzal kezdték, hogy tanulmányozták, hogy az eredeti daganatok mennyire különböznek a metasztatikus daganatoktól a specifikus génaktivitás értékelésével.

a kutatók megjegyzik, hogy metasztatikus daganatokban a “glükokortikoid receptorok” nevű receptor típusa nagyon aktív volt. Ezek a receptorok kötődnek a stressz hormonokhoz, beleértve a kortizolt is.

azt is megállapították, hogy az áttétes egerekben magasabb volt a kortizol és egy másik stresszhormon, a kortikoszteron szintje, mint a rágcsálókban, amelyekben a rák még nem terjedt el.

a kutatók azt is megfigyelték, hogy amikor ezek a stresszhormonok erősen jelen vannak, aktiválják a glükokortikoid receptorokat. Ez, magyarázzák, kiváltja a rákos sejtek terjedését és támogatja azok diverzifikációját.

Továbbá, Prof. Bentires-Alj és munkatársai látták, hogy a glükokortikoid receptorok kölcsönhatásba lépnek a kortizol szintetikus származékaival — például a dexametazonnal -, amelyeket az orvosok gyulladáscsökkentőként használnak a kemoterápia néhány mellékhatásának kezelésére.

ez a kölcsönhatás azonban úgy tűnik, hogy zavarja egyes kemoterápiás szereket, semlegesítve azok hatásait. Ez történik például a paklitaxel kemoterápiás gyógyszerrel; dexametazon jelenlétében kevésbé hatékony.

ezen eredmények alapján a tudósok azt tanácsolják az orvosoknak, hogy óvatosan alkalmazzanak glükokortikoid hormonokat az emlőrák kezelésére, ha végül több kárt okoznak, mint hasznot.

Prof. Bentires-Alj és csapata azt is elmagyarázza, hogy ugyanígy a glükokortikoid receptorok gátlása hasznos új megközelítés lehet az emlőrák kezelésében. “A Tumor heterogenitása komoly akadályt jelent a terápiában” -magyarázza Prof. Bentires-Alj.

“ezek az eredmények rávilágítanak a stresszkezelés fontosságára a betegeknél — különösen a hármas negatív emlőrákban szenvedőknél. Kimutatták, hogy a mérsékelt testmozgás és a relaxációs technikák korrelálnak a betegek jobb életminőségével és nagyobb túlélésével.”

Prof. Mohamed Bentires-Alj

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.