a vizsgálat megtervezése és populációja
ezt a 10 éves követési vizsgálatot az Aarhusi egyetemi kórházban végezték Aarhus megye, Dánia. A megye lakossága körülbelül 650 000 (a dán lakosság 12% – a). Az Aarhusi Egyetemi Kórház rendelkezik a megye legnagyobb gasztroenterológiai és sebészeti osztályaival, és a megye legtöbb felső endoszkópiáját ott végzik. Adatokat szereztünk minden olyan betegről, akik felső endoszkópián estek át a kórházban január 1, 1992 és December 31, 1993 között, 10 éves követési időszak 31 decemberig, 2003.
a nyilvántartások közötti kapcsolat
a tanulmányban használt összes nyilvántartásban szereplő nyilvántartások tartalmazzák a dán Polgári nyilvántartási rendszer egyedi 10 jegyű polgári nyilvántartási számát, amelyet születéskor minden Dán állampolgárhoz rendelnek . A polgári nyilvántartási szám használata lehetővé teszi a nyilvántartások közötti érvényes kapcsolatot.
UCEP betegek
az Aarhusi Egyetemi Kórház endoszkópos nyilvántartása mind papírfájlokat, mind elektronikus orvosi nyilvántartásokat tartalmaz minden olyan beteg számára, akik 1976 óta felső endoszkópián estek át. 1977 óta az elektronikus nyilvántartást a kórház adminisztratív Betegnyilvántartása vezeti. Minden nyilvántartás tartalmazza a beteg polgári nyilvántartási számát, A felvétel és a mentesítés dátumát, az elvégzett eljárások dátumát és típusát, valamint az orvosok által a betegségek nemzetközi osztályozása (ICD) szerint kódolt diagnózisokat. Az ICD-8 kódokat 1977-1993-ban használták, majd az ICD-10 kódokat (az ICD-9-et soha nem használták Dániában) . A nyomtatott orvosi feljegyzések beutalási jegyzetekből állnak (a betegek közel 90% – át háziorvosok járóbetegeknek nevezik), valamint az eljárásokat végző orvosok által írt endoszkópos nyilvántartásokból. Ez utóbbi tartalmazza a tünetek bemutatására vonatkozó információkat (az eljárás indikációja), az endoszkópia során végzett diagnózisokat, a biopsziákat, valamint a későbbi kóros leletek leírását. Ezt az információt mind ellenőrzőlista segítségével szabványosítják, mind szabad szövegben leírják. A háziorvosok ajánlási jegyzetei nem szabványosítottak, és főként a betegek kórtörténetére és tüneteire vonatkozó információkat tartalmaznak. Megállapítottuk a betegek tüneteit mind az endoszkópos nyilvántartásokból, mind a beutaló feljegyzésekből, valamint a betegek többségénél a bemutató tünetek leírása a két forrásból megegyeztek. Az egyik vizsgálati orvos (EMM) kódolta és bevitte az adatokat a nyomtatott orvosi nyilvántartásokból egy elektronikus kutatási adatbázisba.
a felső endoszkópiát végző orvosok nem vettek részt a vizsgálat adatainak értékelésében, a betegek kiválasztásában a vizsgálathoz, a vizsgálati elemzésekben vagy a vizsgálat eredményeinek értelmezésében.
a toborzási időszak alatt 1799 beteget azonosítottunk először normál felső endoszkópiával. Ezeket a betegeket tüneteik szerint négy csoportba sorolták: a) csak mellkasi/epigasztrikus fájdalom, b) refluxszerű tünetek (pl. gyomorégés és/vagy savas reflux), c) sem mellkasi/epigasztrikus fájdalom, sem refluxszerű tünetek, és d) mind mellkasi/epigasztrikus fájdalom, mind refluxszerű tünetek. Az érdeklődésre számot tartó szubkohort az első csoportból állt: 410 (23%) csak mellkasi/epigasztrikus fájdalommal és első alkalommal normál felső endoszkópiával rendelkező beteg. Így kizártuk azokat a betegeket, akiknek olyan tünetei vannak, mint a meghatározott / Nem meghatározott dyspepsia, gyomorégés és / vagy savas reflux, vagy az endoszkópos nyilvántartásban és a beutaló megjegyzésben felsorolt egyéb tünetekkel. Vizsgálatunk csak mellkasi/epigasztrikus fájdalommal és az első alkalommal normál felső endoszkópiával rendelkező betegek szubkohortját határoztuk meg és választottuk a priori .
az Országos Dán kórházi mentesítési nyilvántartással (HDR) való kapcsolat révén azonosítottuk azokat a betegeket, akiknél ischaemiás szívbetegség (IHD) (miokardiális infarktus, angina és/vagy szívelégtelenség ) a felső endoszkópia dátuma előtt, az ICD diagnózisai szerint kódolva 1.függelék. Az 1977-ben létrehozott HDR elektronikusan nyomon követi az összes nem pszichiátriai kórházi kezelést Dániában, beleértve a felvétel és a mentesítés időpontját, az elvégzett eljárásokat és az orvosok által a mentesítés idején kódolt 20 mentesítési diagnózist. A járóbetegekre vonatkozó adatokat 1995-től is bevonták. Kizártunk 24 olyan beteget, akiknél az IHD kisülési diagnózisa volt a felső endoszkópia időpontja előtt. A fennmaradó 386 beteg az UCEP-betegek vizsgálati kohorszát képezte, akik hasonlíthatnak a felső Fgid-ben szenvedő betegekre . A vizsgálati kohorsz megegyezett a két nemrégiben közzétett tanulmányban alkalmazott vizsgálati kohorsszal egyéb prognosztikai eredmények az UCEP-betegek körében .
populációs kontrollok
minden UCEP-beteg esetében az Aarhus megyében lakó kontrollokat azonosították a Polgári nyilvántartási rendszerből, és életkor és nem szerint megfeleltek (N = 4100). A kontrollokat a megfelelő beteg első alkalommal történő normál felső endoszkópiájának napján választottuk ki (az index dátuma). Ucep-betegenként tíz kontrollt véletlenszerűen választottak ki a statisztikai pontosság elérése érdekében . A HDR információi alapján 67 kontrollt kizártak az IHD kisülési diagnózisával az index dátuma előtt. A fennmaradó 3793 kontrollt bevonták az elemzésekbe .
IHD és mortalitás kockázata
a követés 10 éve alatt a koszorúér-betegség (myocardialis infarctus, angina és/vagy szívelégtelenség mentesítési diagnózisaként definiált) hospitalizációira vonatkozó adatokat a HDR-ből nyertük. A halálozást a Polgári nyilvántartási rendszer alapján állapították meg, amely nyomon követi a dán állampolgárok születését, halálát és migrációját. Ezenkívül a dán halálokok nyilvántartásából elérhető halotti bizonyítványok 31.December 2003-ig információkat szolgáltattak az OK-specifikus halálozásról. 1970 óta a halotti bizonyítványok tartalmazzák a halál okára és módjára vonatkozó információkat (természetes halál, baleset, öngyilkosság vagy ismeretlen) az elhunyt Dán lakosok 100% – ánál. Mivel kevés beteg és kontroll halt meg természetellenes okok miatt, elemzéseink során nem vettük figyelembe a halál módját.
az UCEP-betegek kohorszában a normál felső endoszkópia időpontja után bekövetkező halálesetek hét leggyakoribb okára összpontosítottunk: IHD, tüdőgyulladás, stroke, arterioszklerózis (IHD vagy stroke hiányában), tüdőrák, alkoholfüggőség és krónikus obstruktív tüdőbetegség.
zavaró tényezők
HDR adatokat használtak a komorbiditási index pontszám – a Charlson Index – kiszámításához minden UCEP beteg és kontroll esetében . A Charlson-Index, amely 19 fő betegségkategóriát fed le, a betegek túlélésére gyakorolt prognosztikai hatásuk szerint súlyozva, a kórházi mentesítési nyilvántartás adataihoz igazították. Az indexet az összes korábbi kórházi kezelés során rögzített diagnózisok alapján számítottuk ki 1977 óta. Az alkohollal és a dohányzással kapcsolatos betegségek mentesítési diagnózisát használtuk az alkohollal való visszaélés és a dohányzás proxyjaként (az ICD kódokat az 1 .függelék tartalmazza). Az alkohollal és a dohányzással kapcsolatos diagnózisokat kizárták az indexből, hogy csökkentsék az ezekből a betegségekből származó maradék zavar kockázatát. Három indexszintet határoztak meg a komorbiditás növekvő fokainak rögzítésére: nincs komorbiditás (Charlson Index 0), komorbiditási szint 1 (Charlson Index 1-2) és komorbiditási szint 2 (Charlson Index > 2) .
statisztikai elemzés
a demográfiai és klinikai változókat, mint például a nem, az életkor, az alkohollal és a dohányzással összefüggő betegségek jelenléte, a komorbiditás szintje, az IHD későbbi váladékozási diagnózisa, az összmortalitás és az OK – specifikus mortalitás arányokban vagy adott esetben átlagban mutatták be.
a nyomon követés a normál felső endoszkópia vagy a kontrollok megfelelő indexdátumának napján kezdődött, és az IHD kezdeti diagnózisának, a halál dátumának, a kivándorlás dátumának vagy a vizsgálati időszak végén, December 31-én, 2003-ban, attól függően, hogy melyik jött előbb.
Kaplan-Meier túlélési görbéket készítettünk, és life table technikákat alkalmaztunk az IHD és a halál kórházi kezelésének kockázatának becslésére, valamint a kockázat időbeli összefoglalására . A Cox regressziót használták az incidencia arány kiszámításához az IHD hospitalizációjának relatív kockázatának és a kapcsolódó 95% – os konfidencia intervallum (ci) becsléseként az UCEP-betegek körében a kontrollokhoz képest, miközben az alkohollal és a dohányzással kapcsolatos betegségekhez és a komorbiditás szintjéhez igazították . Cox regressziót is alkalmaztak a mortalitási arány (MRR) és a kapcsolódó 95% – os CI becslésére UCEP-betegek esetében, a kontrollokhoz viszonyítva, az alkohollal és a dohányzással összefüggő betegségekhez és a komorbiditás szintjéhez igazítva. Hasonlóképpen, Cox regressziót alkalmaztak az MRR becslésére az OK-specifikus halálesetek esetében. Az összes ok MRR-jét <1 év, 1-2 év, 3-4 év és 5 év után is kiszámították. Pneumonia esetében az OK-specifikus MRR-eket a következő időszakokra becsülték: < 7 napon belül, 7-31 napon belül, és az index dátumát követő 31 napon belül.
külön elemzéseket végeztek az IHD minden típusára (myocardialis infarctus, angina és szívelégtelenség), és az index dátuma óta eltelt idő szerint rétegezték (< 1 év, 1-2 év, 3-4 év és 5 év).
a modellekre vonatkozó arányos veszélyekre vonatkozó feltételezéseket grafikusan értékelték, és megfelelőnek találták. Az elemzéseket a STATA 9.1 SE verziójával végeztük (StataCorp, College Station, Texas, USA). A tanulmányt a dán Adatvédelmi ügynökség hagyta jóvá (#2001-41-1590).