Bevezetés-A projekt áttekintése és jelentősége
az 1400-as évek végén a kereskedelem és a vallás sok nemzetet összekapcsolt. Az Oszmán Birodalom
blokkolta az Európa és Ázsia közötti közvetlen kapcsolatot, ami miatt az óceáni kereskedelem jelentős vállalkozássá vált azon nemzetek számára, amelyek folytatni akarják az áruk cseréjét. Ahogy a kereszténység nőtt Európában, a felsőbb osztály kötelességének tette a hit terjesztését más nemzetekre. Egyes uralkodók más nemzetek meghódítására és irányítására használták. Spanyolország, a keresztény vallás posztergyermeke hadviselési taktikaként erősen támaszkodott rá. 1492-ben Izabella királynő 1, más néven Isabel “a katolikus” visszaszerezte Granadát a móroktól, Kolumbusz Kristófot Indiába küldte, hogy terjessze a kereszténységet, és megkezdte a zsidók Spanyolországból való száműzésének folyamatát. A kereszténység iránti szenvedélye olyan erős volt, hogy 1974-ben a Római Katolikus Egyház “Isten szolgája”címet adott. Isabel finanszírozta Kolumbusz Kristóf tengeri kapitány utazását, hogy Indiába hajózhasson, és áttérítse őket az iszlámról a kereszténységre. Az írásom bizonyítani fogja, hogy Kolumbusz nyugati útjának indítéka a vallás volt, és azt is bizonyítja, hogy a kereszténységet arra használta, hogy meghódítsa Amerikát és kisajátítsa az indiánokat a földjükről. Ez a tézis azért fontos, mert különbözik a Columbus Voyage más tanulmányaitól, amelyek történelmileg azt állították, hogy bizonyítják a föld kerekét, hogy más kereskedelmi arányt találjanak vagy aranyat keressenek. Annak bizonyítása, hogy Kolumbuszt a kereszténység motiválta, megmutatja, milyen erős vallási befolyás van annak érdekében, hogy fenntartsák a jövőbeli vallási mozgalmak fokozott tudatosságát, amelyek esetleg károsak lehetnek a társadalomra.
1492-ben Kolumbusz Kristóf útnak indult Indiába, és felfedezte azt, amit ma Nyugat-Indiaként ismerünk. Kolumbusz azért vállalkozott az útra, hogy találkozzon a nagy kánnal, és teljesítse kívánságait. A Nagy Kán, Cathay hercege remélte, hogy ő és népe megtérhet a kereszténység szent hitére. Kolumbusz Kristóf írta naplójában: “e és ősei sokszor küldtek Rómába, hogy Szent hitünkből tanult embereket kérjenek, hogy tanítsák őt.”1
Carol Delany, a Stanford Egyetem Emerita professzora egyetért azzal, hogy a Nagy kán és a kereszténységre való áttérése volt az egyik fő oka annak, hogy Columbus vállalta az utat, de úgy véli, hogy a végső ok négy útja mögött az volt, hogy megfosztja Jeruzsálemet a muszlimoktól, akik lakják. “A középkori keresztények úgy vélték, hogy Jeruzsálem jogos örökségük, amelyet maga Krisztus adott nekik; felháborító volt, hogy muszlimok tartották.”2 Delany tovább részletezi, hogy a Ferences misszió hogyan remélte, hogy a nagykán az oldalukra áll, hogy keleti szárnyat képezzen Jeruzsálem elfoglalására, amikor az európaiak nyugatról vonultak be.3 elkötelezett keresztény lévén Columbus azt az aranyat akarta felhasználni, amelyet Khannal folytatott kereskedelméből szerez, miután népét keresztény hitre konvertálta, hogy finanszírozza a jeruzsálemi keresztes hadjáratot. Kolumbusz naplót vezetett utazásairól, hogy visszahozza Izabella és Ferdinánd királynőhöz. Ebben kijelenti Indiát kereső motivációját: “arra gondoltál, hogy engem, Christobal Colont küldesz India említett régióiba, hogy megnézzem az említett hercegeket és a peoples…to nézd meg, hogyan lehet áttérni a Szent hitünkre. Te pedig megparancsoltad, hogy ne szárazföldön menjek keletre (az Oszmán Birodalom blokádja miatt)…hanem a nyugat felé vezető úton, amelyen nem tudjuk biztosan, hogy valaki korábban áthaladt-e.”4 Az üzenet nem is lehetne világosabb, de Kolumbusz továbbra is újrafogalmazza, hogy a kereszténységre való áttérés a fő vállalkozása, amint megérkezik Indiába. “A legnyugodtabb fejedelmeknek tartom, hogy ha jámbor vallásos emberek lennének itt, ismerve a nyelvet, keresztényekké válnának.”5 Az amerikai iskolákban azt tanították, hogy Kolumbusz nyugatra hajózott, hogy bebizonyítsa, hogy a Föld kerek. Arra törekszem, hogy bebizonyítsam, hogy ez tévedés, miközben bebizonyítom a kereszténység terjesztésének valódi szándékát. A Science, Religion and Columbus ‘ s Enterprises of Indies című cikkben Pauline Moffit Watts történelmileg azt írja, hogy Columbus utazását tudományos kutatásnak tekintették. Ez a fajta gondolkodás évek óta létezik. A mítosz leginkább a Washington Irving által írt könyvben kapott lábakat, Kolumbusz Kristóf életének története és útjai 1828-ban. 6 Irving azt állítja, hogy könyve történelmi tény, amelyben kiterjedt kutatást végzett. A” lapos Föld ” elméletet soha nem említették Columbus Journal. Valójában kinyitja a naplóját, dicsérve a királynőt, hogy képes volt elfogni Alhambrát a móroktól, és a kereszténység nevében megfosztani a zsidókat földjüktől. “Láttam a mór királyt kijönni a város kapuihoz, megcsókolni Felségeid királyi kezét, és … kiűzni a zsidókat minden Királyságodból és Uralmadból.”7 amikor Kolumbusz naplóját még tovább tanulmányozta, amikor először találkozott az Újvilág őslakosaival, ezt írja:” tudtam, hogy olyan népről van szó, amelyet szeretet által könnyebben lehet felszabadítani és Szent hitre téríteni, mint erőszakkal.”8 az első írott válasza azokról az emberekről, akikkel találkozott, a kereszténységre való áttérés gondolatához kapcsolódott. Columbus hívő keresztényként úgy vélte, hogy Krisztus szellemi útján való tartózkodás az egyetlen módja az életben való életnek. Kötelessége volt megmenteni a nem keresztények lelkét, hogy távol tartsa őket a pokol kapuitól.9 és mi lenne ennek a jobb módja, ha egy ismeretlen, potenciálisan veszélyes útvonalon haladnánk nyugatra a hatalmas óceánon keresztül, hogy toborozzunk egy nagy császárt, Nagy Kánt és népét, hogy segítsenek a harcban, hogy visszaszerezzék azt, ami jogosan tartozott nekik, Jeruzsálemet.
a Columbus: The Four Voyages, 1492-1504 című könyvben Laurence Bergreen kijelenti, hogy Columbus elképzelése az új világról olyan látomásokon alapult, amelyeket Marco Polo utazásainak olvasásából készített. Columbus úgy találta, hogy ez a ” pragmatikus Útikalauz, amelyet Polo szándékozott.”10 Bergreen azonban nem egyenlő azzal, hogy Columbus Polo iránti érdeklődése mélyebb, mint a híres felfedező ideológiája. Marco Polo 17 éves korában találkozott a nagy kánnal, amikor elkísérte ” apját, Nicolo-t és nagybátyját, Maffeo-t a kán királyságába Cathay-ba…a
kannák érdeklődése a kereszténység iránt.”11 Marco Polo ezt az utazást a Travels című könyvében rögzítette. Azt állítja, hogy pártja soha nem jutott el Dzsingisz kán unokájával, Kubiláj kánnal. A papoknak, akik apjával és nagybátyjával együtt utaztak, vissza kellett fordulniuk, mert az út túl nagy vállalkozás volt számukra. Khan soha nem kapta meg keresztény tanácsát. Marco kijelentette: “Ha a pápa megfelelően képzett személyeket küldött volna ki az evangélium hirdetésére, a Nagy Kán elfogadta volna a kereszténységet.”12
1 Kolumbusz, Christopher, John Cabot és Gaspar Real. “Kolumbusz Kristóf naplója (első útja során, 1492-93) és John Cabot és Gaspar Corte Real útjaival kapcsolatos dokumentumok.”London: a Hakluyt Társaság nyomtatása, 1893, 16.
2 Delaney, Carol Lowery. Kolumbusz és Jeruzsálem keresése. (New York: Free Press, 2011), XV.
3 Uo.
4 lásd a fenti 1.megjegyzést.
5 ugyanott., 71.
6 Singham, Mano. “Kolumbusz és a lapos Föld mítosza.”Phi Delta Kappan 88, 8. szám (2007.április): 590-592. Oktatás teljes szöveg (H. W. Wilson), EBSCO host (hozzáférés November 10, 2012).
7 Lásd a fenti 1.megjegyzést, 15.
8 lásd a fenti 1.megjegyzést, 37.
9 lásd a fenti 2. megjegyzést, XVI.
10 lásd a fenti 2. megjegyzést, 11.
11 ugyanott.
12 ugyanott.