| biztonsági adatok | |
|---|---|
| IUPAC-név | bisz (65-ciklopentadienil) – kobalt (II) |
| egyéb nevek | Cp2Co |
| azonosítók | |
| CAS-szám | 1277-43-6 |
| EINECS-szám | ???-???-? |
| RTECS-szám | GG0350000 |
| tulajdonságok | |
| Molekuláris képlet | |
| Moláris tömeg | 189,12 g / mol |
| sűrűség | ? g / cm3, ? |
| Olvadáspont |
°C (? K) |
| forráspont |
szublimáció |
| Oldhatóság vízben | nem oldódik |
| szerkezet | |
| koordináció geometria |
szendvics |
| dipólus Momentum | nulla |
| termokémia | |
| a képződés Std entalpiája (~Fho298 |
+237 kJ / mol) (bizonytalan) |
| STD entalpia égéstöbbletben298 |
-5839 kJ / mol |
| Standard moláris entrópia So298 |
236 J. K−1.mol−1 |
| veszélyek | |
| EU osztályozás | nincs felsorolva |
| kapcsolódó vegyületek | |
| kapcsolódó metallocének | Ferrocén Nickelocén |
| hacsak másként nem jelezzük, az adatok szabványos állapotú anyagokra vonatkoznak (25 Kb C, 100 kPa) Infobox nyilatkozat és hivatkozások |
|
a Kobaltocén, Co(C5H5)2, bisz(ciklopentadienil)kobalt(II) vagy akár “bisz Cp kobalt.”Ez a sötétlila vegyület szobahőmérsékleten szilárd, amely jó vákuumban, kb. 40 Kb. 0,1 mm. A Kobaltocént röviddel a ferrocén, az első “metallocén” után fedezték fel.”A vegyületet levegő hiányában kell kezelni és tárolni, mivel könnyen reagál az O2-vel.
a Kobaltocént nátrium-ciklopentadienid, NaC5H5 vízmentes CoCl2 reakciójával állítjuk elő THF oldatban. Nátrium-klorid keletkezik, és a fémorganikus terméket általában vákuumszublimációval tisztítják.
további ajánlott ismeretek
Tartalomjegyzék
- 1 szerkezet és kötés
- 2 Redox tulajdonságok
- 3 egyéb reakciók
- 4 referenciák
szerkezet és kötés
a Co (C5H5)2 a fémorganikus vegyületek azon csoportjába tartozik, amelyeket metallocéneknek neveznek, és amelyek két ciklopentadienil (Cp) gyűrű közé szorított fématomból állnak. Így a metallocéneket néha szendvicsvegyületeknek nevezik.
a Kobaltocénnek 19 vegyértékű elektronja van, eggyel több, mint általában az organotranszition fémkomplexekben, például nagyon stabil relatív ferrocénjében. Ez a további elektron egy olyan pályát foglal el,amely a Co-C kötésekhez képest antibonding. Következésképpen a Co-C távolságok valamivel hosszabbak, mint a ferrocénben lévő Fe-C kötések. A Co(C5H5) 2 számos kémiai reakcióját az jellemzi, hogy hajlamos elveszíteni ezt az “extra” elektront, így 18 elektron kationt eredményez kobaltocenium:
| 2Co (C5H5)2 | + I2 | → | 2+ | + 2I− |
Redox tulajdonságok
a Co (C5H5)2 a laboratóriumban gyakori egyelektronos redukálószer. Valójában a co(C5H5)2 redox pár reverzibilitása olyan jól viselkedik, hogy a co(C5H5)2 belső standardként használható a ciklikus voltammetriában.Az egyik analógja, az úgynevezett dekametil-kobaltocén Co(C5Me5)2, különösen erős redukálószer, a 10 metilcsoport elektronsűrűségének induktív adományozása miatt, ami arra késztette a kobaltot, hogy még inkább feladja “extra” elektronját. Ez a két vegyület ritka példa a reduktánsokra, amelyek nem poláros szerves oldószerekben oldódnak. Ezeknek a vegyületeknek a redukciós potenciálja következik, a ferrocén-ferrocénium pár felhasználásával referenciaként:
ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a dekametilvegyületek kb. 600 mV több redukáló, mint a szülő metallocének. Ezt a szubsztituens hatást azonban beárnyékolja a fém hatása: Fe-ről Co-ra váltva a redukció több mint 1,3 voltos kedvezőbbé válik.
egyéb reakciók
a Co(C5H5)2 szénmonoxiddal történő kezelése a co(C5H5) (CO) 2 kobalt(I)származékot eredményezi, egyidejűleg egy Cp ligandum elvesztésével. Ez a légstabil, desztillálható folyadék” kétlábú zongora-széklet ” szerkezettel rendelkezik.
- ^ King, R. B. “Fémorganikus Szintézisek” 1.Kötet: Academic Press: New York, 1965.
- ^ C. Elschenbroich, A. Salzer “Fémorganika : Tömör Bevezetés” (2.kiadás) (1992) Wiley-VCH-től: Weinheim. ISBN 3-527-28165-7
- ^ Connelly, N. G. és Geiger, W. E., “Chemical Redox Agents for Organometallic Chemistry”, Chemical Reviews, 1996, kötet 96, 877-922
kategóriák: Kobaltvegyületek / Metallocének / IARC csoport 2B rákkeltő anyagok