a cirrhosis természetes kórtörténetét tünetmentes kompenzált szakasz jellemzi, amelyet dekompenzált szakasz követ, amelyet nyilvánvaló klinikai tünetek kialakulása jellemez, amelyek közül a leggyakoribb az ascites, a vérzés, az encephalopathia és a sárgaság. A következő klinikai gyakorlati Irányelvek (CPG-k) képviselik az első CPG-ket a dekompenzált cirrhosis kezelésében. Ebben az összefüggésben, a szakértői testület, miután hangsúlyozta az etiológiai kezelés megkezdésének fontosságát bármilyen fokú májbetegség esetén a lehető legkorábbi szakaszban, kiterjesztette munkáját a cirrhosis összes szövődményére, amelyre nem terjedt ki az Európai Szövetség a májra vonatkozó iránymutatások tanulmányozására, nevezetesen: ascites, refrakter ascites, hyponatremia, gastrointestinalis vérzés, bakteriális fertőzések, akut vesekárosodás, hepatorenalis szindróma, akut-on-krónikus májelégtelenség, relatív mellékvese elégtelenség, cirrhotikus cardiomyopathia, hepatopulmonalis szindróma és porto-pulmonalis hypertonia. A szakértői testület ezeket a GPG-ket a PubMed és a Cochrane adatbázis-keresések bizonyítékainak felhasználásával állította elő, amelyek naprakész útmutatást nyújtanak a dekompenzált cirrhosis kezelésére, azzal az egyetlen céllal, hogy javítsák a klinikai gyakorlatot.