ebben a tanulmányban leírjuk a klasszikus és operáns kondicionáló elméleteket és azok oktatási vagy munkahelyi környezetben való felhasználását. A klasszikus és az operáns kondicionálás közötti különbségekkel kezdődik, amelyet konkrét példák és alkalmazások követnek az egyes fejlődési szintekre (csecsemőkor, korai gyermekkor, középkor, serdülőkor vagy korai gyermekkor). A filozófiai és gyakorlati szempontból a jutalmak felhasználásáról szóló vita különböző fejlődési és tanulási elméletekkel jár, amelyek oktatási vagy munkahelyi környezetben alkalmazhatók. Végül az elmélet definícióinak és feltételeinek rövid összefoglalása, konkrét példák, előnyök és kihívások megvitatása az elmélet végrehajtása során.
klasszikus és operáns kondicionálás
Pavlov szerint “a tanulás egy inger-válaszsal kezdődik, amely klasszikus kondicionálás” (47.oldal). A tanulásnak tükröznie kell a viselkedés változását. A munkahelyi környezetben észlelt inger és válasz nem lát változást a viselkedésben. A munka beállításának klasszikus feltételei a következők:
a call center ügyfélszolgálati képviselője e-mailben fogadja a hívásminőségi pontszámokat. Az ügyfél képviselője szorongást tapasztal minden alkalommal, amikor a pontszámot adják.
a megyei potlucks hangulatot teremt az élelmiszer és a szórakozás. A megyei szolgáltatási szint szenved, mert az ügyfélszolgálat képviselői nem tartják be a tervezett szüneteket és ebédeket.
a sürgősségi szoba naponta megkapja a diagramokat. Mivel a naptári hónap vége közeledik túlóra szükséges az összes beérkezett munka befejezéséhez.
az operáns kondicionálásban a tanulás jutalmak és büntetések miatt történik. Rice jelezte: “a kielégítő következmények megváltoztatják a viselkedést” (2001). Az operáns kondicionálást gyakran használják az oktatási vagy munkahelyi környezetben.
apja hitelkártyát ad nekik az első egyetemi év végén, mert olyan jól teljesítettek. Ennek eredményeként, osztályzataik továbbra is javulnak a második évben.
a professzor Politikája szerint mentesíti a hallgatókat a záróvizsga alól, ha a negyedév során tökéletes részvételt tartanak fenn. A professzorok politikája drámai növekedést mutatott a hallgató látogatottságában.
az ügyfélszolgálat képviselői naponta törekszenek a negyedéves ösztönzés teljesítésére. A szünet és az ebéd menetrendjét betartják.
az operáns és a klasszikus kondicionálás példái sokak mindennapi életében elterjedtek, és az oktatási környezetben is láthatók. Példa az operáns kondicionálásra a csecsemőkori szakaszban akkor fordul elő, amikor a gondozó hatékonyan megnyugtatja a síró csecsemőt, a csecsemő abbahagyja a sírást. A kellemetlen sírás eltávolítása megerősíti a gondozók megnyugtató technikáját. A gondozó alkalmas arra, hogy ugyanezt a módszert alkalmazza a vigasztalásra, amikor legközelebb sír. A klasszikus kondicionálás példája a csecsemőkori szakaszban akkor fordul elő, amikor egy cumisüveget helyeznek a csecsemő szájába. Ez a szopás reflexív, tanulatlan válaszát hozza ki. A csecsemő kifejleszthet egy kondicionált cumisüveget; a szopás akkor következik be, amikor a csecsemő meglátja a cumisüveget.
ha segítségre van szüksége az esszé megírásához, szakmai esszéíró szolgáltatásunk itt van, hogy segítsen!
Tudjon meg többet
az alábbiakban példákat mutatunk be az operáns kondicionálásra és a klasszikus kondicionálásra a korai gyermekkori szakaszban egy oktatási környezetben. Példa az operáns kondicionálásra a korai gyermekkori szakaszban, amikor a tanuló felemeli a kezét, és várja, hogy valami jót kapjon jutalomként. A jutalmak sokféle formában jelentkeznek, például a jutalom az, ha a hallgató dicséretet vagy cukorkát kap jó viselkedéséért. A klasszikus kondicionálás másik példája a korai gyermekkori szakaszban, amikor egy diák nem megfelelő nevet hív az osztálytársának. A tanár felhívhatja a tanulót a nem megfelelő viselkedéssel, és megrovhatja őt. A tanár azt kérné, hogy a hallgató szánjon időt, vagy írjon mondatokat arról, hogy miért ne hajtsa végre a másik hallgató nem megfelelő nevének hívását (Tuckman, 2010).
az alábbiakban példákat mutatunk be az operáns kondicionálásra és a klasszikus kondicionálásra a középső gyermekkori szakaszban egy oktatási környezetben. A klasszikus kondicionálás példájaként a középső gyermekkori szakaszban, amikor egy diákot, aki ritkán társul más diákokkal, arra ösztönzik, hogy társuljon másokkal, a tanár dicséretet kap. A klasszikus kondicionálás példájaként a középső gyermekkori szakaszban a hallgató fél a teszteléstől. A múltban a hallgató mindig rosszul teljesített a teszt elvégzésekor. A tanár tisztában van azzal, hogy a hallgató ismeri az anyagot. A tanár úgy dolgozhatott együtt a hallgatóval, hogy tesztsorozatot adott neki, amelyet a hallgató át tudott adni. A tanár pozitív visszajelzést adna a hallgatónak a jó osztályzat megerősítése érdekében. A hallgató a tesztet pozitív visszajelzéssel társítja, majd a hallgatónak már nem kell félnie a teszt elvégzésétől.
tudományos szakértőink készen állnak arra, hogy segítsenek bármilyen írási projektben. Az egyszerű Esszé tervek, keresztül a teljes disszertációk, akkor garantálja, hogy van egy szolgáltatás tökéletesen illeszkedik az Ön igényeinek.
tekintse meg szolgáltatásainkat
az alábbiakban példákat mutatunk be az operáns kondicionálásra és a klasszikus kondicionálásra a serdülőkorban egy oktatási környezetben. Az operáns kondicionálás példájaként a serdülőkorban, amikor egy átlag feletti gyermek átlagos osztályzatot kap, a szülő pénzbeli jutalmat használhat, ha az iskolában A-t kap, ha a gyermek nemkívánatos osztályzatot kap, a gyermek büntetés eszközeként fizetne a szülőnek. A serdülőkorban a diákok élvezik a csoportokban való munkát a feladatokon és projekteken. A serdülőkori szakaszban a klasszikus kondicionálás példájaként a tanár azt tanácsolja a hallgatóknak, hogy működjenek együtt a választott partnerrel, ha az osztály megfelelő viselkedést mutat az óra ezen pontjáig. Ha az osztály nem jól viselkedik, az osztály nem tud csoportokban dolgozni. Ha az osztály meghaladja a tanárok elvárásait a megfelelő viselkedéssel kapcsolatban, akkor az osztály csoportokban dolgozhat. A hallgató viselkedése határozott választ ad, ami következetes reakció az osztályok cselekedeteire.
jutalmak
az év során a büntetéseket és jutalmakat a viselkedés ellenőrzésére használták. Az aggodalom az, hogy a pénz, a magas jegyek és még a dicséretek is hatékonyak lehetnek az ember teljesítményében, de a teljesítmény és az érdeklődés csak addig maradhat állandó, amíg a jutalom folyamatos.
a jutalmak és büntetések a viselkedés manipulálásának módjai. Ezt a két módszert alkalmazzák oktatási környezetünkben. Ezek a módszerek azt mondják a gyermeknek, hogy ha ezt teszi, akkor ezt adjuk neki, és ha ezt teszi, akkor ezt elvesszük. Felmerül a kérdés, hogy tanárként megfelelően használjuk-e ezeket a módszereket, és gyermekeink profitálnak-e a módszerekből.
mi a büntetés célja? A büntetés célja bizonyos válaszok csökkentése. Kétféle büntetés létezik. Az I. büntetés egy kellemetlen inger megjelenését jelenti, a II.büntetés pedig eltávolítja a kellemetlen ingert. A büntetés azonnali érveléssel vagy ritka érveléssel lehet hatékony.
a jutalom célja, hogy tudatja a tanulóval, hogy lenyűgöző munkát végzett. A jutalom arra szolgál, hogy növelje a hallgató azon képességét, hogy jobban teljesítsen vagy többet tegyen, mert teljesítménye már a szinten vagy annál magasabb. Ez a jutalom okozhatja a tanuló vágyát, hogy kudarcot valljon képességeiben, és érdektelenné váljon, mert már elérte az elért szintjét. A megerősítés célja a kívánt válaszok és viselkedés növelése. Ezeket az erősítéseket arra használjuk, hogy pozitív vagy negatív választ kapjunk.
a fókuszpont elsősorban nem a jutalmakról és a büntetésről szól. Olyan légkör megteremtése, amely növeli a motivációt.
Learning Theory
nincs egy tökéletes választás a fejlődő stratégia vagy elmélet, hogy mi lenne a legjobb használni egy osztályteremben vagy munkahelyen környezetben. Az emberi elmét évezredek óta tanulmányozzák, és nincs olyan tanulmány, amelyet pontosan reprodukálni lehetne, amikor az emberi gondolkodásról van szó. Az osztálytermet a tanár tapasztalatai, valamint az oktatási ismeretek alapján állítják fel. A tanulási fókusz modelltől kezdve az osztálytermet a következő módon állítják fel a tanulási környezet javítása érdekében. 1) Az önszabályozó hallgatók olyan hallgatók, akik célokat dolgoznak ki, figyelemmel kísérik a célokat, gyakorolják a megismerést és hatékony stratégiákat alkalmaznak. 2) A tanár jellemzői A személyes tanítási hatékonyságban, a modellezésben és a lelkesedésben, a gondoskodásban, valamint a diákok képességeinek pozitív elvárásában fejeződnek ki. A diákok motivációjának előmozdítása az osztályteremben magában foglalja az oktatási változókat, az oktatási fókuszt, a személyre szabást, a részvételt és a visszajelzést.
Piaget és Vigotsky összehasonlításakor Piaget az interakciót elsősorban az egyének asszimilációjának és alkalmazkodásának elősegítésére szolgáló mechanizmusnak tekintette. Míg Vigotszkij a tanuláson és a fejlődésen alapuló ötleteit fejlesztette ki, amelyek közvetlenül a társadalmi interakciókból származnak, ami azt jelenti, hogy az egyének kognitív fejlődése más emberekkel való interakciók közvetlen eredménye. “A nyelv szerepe Vigotszkij elméletében központi szerepet játszik, és három különböző szerepet játszik a fejlődésben” (Eggen & Kauchak, 2007, 46.o.). Az első feladat a tanulók számára a tudáshoz való hozzáférés biztosítása. Másodszor, a nyelv kognitív eszközöket biztosít a tanulók számára, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy gondolkodjanak a környezetükről és megoldják a problémákat. A harmadik szerep, amelyet a nyelv játszik, segít a tanulónak a saját gondolkodásának szabályozásában és tükrözésében. Vygotsky szerint “a tanulás akkor következik be, amikor az emberek sajátos megértést szereznek”, Thomas, 32(3), 656). A három különböző motivációs elmélet–a viselkedéselméletek, a humanisztikus elméletek és a kognitív elméletek-kutatásának áttekintésekor a kutatónak Charles Maslow szükséglethierarchiájának humanista nézeteinek fejlődését kell tanulmányoznia. Maslow kétlépcsős folyamatait vizsgálva az első lépés a Hiányszükséglet, amely magában foglalja a túlélést, a biztonságot, a tartozást és az önbecsülést. A második lépés, a növekedési igények, magában foglalja az intellektuális eredményeket, az érzéstelenítő elismerést és az önmegvalósítást (Eggen & Kauchak, 2007, 303.o.). Ez a kutató úgy véli, hogy ha a munkakörnyezet vagy az osztálytermi környezet egyesítheti Piaget, Vigotsky és Maslow elméleteit egy alapgondolatban, akkor az ember a legközelebb áll az emberi fizikai és kognitív fejlődés tökéletes megértéséhez.