a háttér:
az Egyesült Államokról ismert, hogy számos olyan ország egyike, amely aktívan részt vesz a bikák tenyésztésre történő klónozásában. Az alapötlet az, hogy a kívánt tenyészjellemzőkkel rendelkező bikákat tenyésztésre használják, még akkor is, ha például az eredeti bikák túl öregek a fellépéshez, vagy már elhunytak. A klónozás folyamata ugyanaz, mint a klónozott juhok esetében, Dolly. Röviden: a szomatikus sejt magja átkerül egy petesejtbe. Ha a sejtek osztódni kezdenek, mint az embriók esetében, akkor egy helyettesítő tehénbe kerülnek. Több száz kísérletre van szükség egy olyan klónozott állat előállításához, amely egészségesnek tűnik, és végül tenyésztési célokra használható. A bikákból származó spermát világszerte lefagyasztják és forgalmazzák. Az EU-ban a tenyésztők tehenek mesterséges megtermékenyítésére használják. A kutatások azt mutatják, hogy a klónozott bikákból származó teheneket egy professzionális Brit tenyésztési szervezet már nyilvántartásba vette.
mi a probléma?
évente körülbelül 30-40 tonna bika Sperma érkezik az EU-ba szarvasmarha tenyésztés céljából. Jelenleg azonban nincsenek követelmények az EU-ba irányuló behozatal nyilvántartásba vételére vagy címkézésére. Ezért lehetetlen azonosítani a klónozott bikákból származó tenyészanyagot.
az Európai Parlament, a német Bundestag és a német kormány egyaránt támogatja az élelmiszer-előállítás céljából klónozott állatok betiltását az EU-ban. Az okok többnyire etikusak, mivel a klónozás eredendően az állatok szenvedését jelenti a génszabályozásuk zavarai miatt. Következésképpen az Európai Parlament azon intézmények közé tartozik, amelyek átláthatósági intézkedések bevezetését követelik a klónok, utódaik, az érintett termékek és anyagok nyilvántartásba vétele érdekében. Ezen intézkedések nélkül az állatok és az ezekből származó élelmiszerek észrevétlenül léphetnek be a piacra. Ebben az ágazatban egyelőre nincs átláthatóság, és a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-termelők és a fogyasztók számára sem állnak rendelkezésre információk.
További információ:
a közelgő CETA szabadkereskedelmi megállapodás valószínűleg akadályozza a nagyobb átláthatóságot. A CETA értelmében az érintett termékek kötelező címkézése egyszerűen indokolatlan kereskedelmi akadálynak tekinthető. A Testbiotech azt ajánlja, hogy az EU a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése előtt törekedjen a jogbiztonságra és az egyértelműségre. Ellenkező esetben a mezőgazdasági termelők, az élelmiszertermelők és a fogyasztók folyamatos bizonytalanságban maradnak, ha a jövőben nem biztosítható az átláthatóság és a választás szabadsága.