(szintén karbonil-klorid, szén-oxiklorid, kloroformil-klorid), COCl2, penészes széna szagú színtelen gáz. A foszgén forráspontja 8,2cc, olvadáspontja – 118cc. a gáznemű foszgén sűrűsége 3,5-szerese a levegőnek. A foszgén vízben kevéssé oldódik, szerves oldószerekben pedig szabadon oldódik.
a gáznemű foszgént a levegő nedvessége lassan hidrolizálja; vízben a hidrolízis meglehetősen gyors. A gáz reakcióba lép alkoholokkal (ROH) klórkarbonátokat (C1COOR) és karbonátokat (ROKOOR), valamint karbonsavak sóival savak anhidridjeit képezve; fémoxidokkal reakcióba lép a fémek halogenidjeivel (például A1C13), ammóniával főleg karbamidot és NH4C1-et képez, aminokkal pedig arilált(alkilezett) urea CO (NHR’)2 és izocianátok képződését eredményezi. A foszgén minőségi és mennyiségi meghatározásánál a vízben oldhatatlan difenil-karbamid (R’ = C6H5) képződését alkalmazzák. A foszgén a dialkilanilinekkel reakcióba lépve difenilmetán és trifenilmetán sorozat származékait képezi. A fent leírt reakciók az oldószerek, színezékek, gyógyszerek és polikarbonátok kereskedelmi előállítása során alkalmazott számos foszgénreakció közé tartoznak.
a FOSZGÉNT a CO és a Cl2 aktív szénnel való kölcsönhatásával állítják elő.
a foszgén nagyon mérgező, befolyásolja a légutak alsó szakaszát. Megzavarja a gázcserét, zavarja az oxigénellátást, növeli a vér viszkozitását és koagulálhatóságát, és akadályozza a keringést. Az akut mérgezés enyhe és közepesen súlyos esetei toxikus hörghurut formájában jelentkeznek; a súlyos eseteket idegi és pszichés rendellenességek (affektív rendellenességek, hallucinációk, süketség és néha motoros gerjesztés) és jellemzően tüdőödéma kísérik. Az ismételt akut mérgezés aszténiát, krónikus hörghurutot, tüdőgyulladást, mellhártyagyulladást, végül bronchiectasist, pulmonalis tályogot és tüdő gangrénát okozhat. Az elsősegélynyújtás magában foglalja az oxigén hosszabb ideig történő beadását, a kalcium-klorid és glükóz oldatok intravénás injekcióját, valamint a nyálkahártya mosását 2% – os nátrium-hidrogén-karbonát oldattal. A biztonsági intézkedések közé tartozik a berendezések hermetikus tömítése, a gázmaszkok és védőruházat használata, valamint a munkaterületek szellőztetése.
az első világháború alatt a foszgént fojtó háborús gázként használták. A 0,005 mg/liter koncentráció veszélyes, a 0,1–0,3 mg/liter koncentráció pedig 15 percen belül halált okoz. A foszgénmérgezés csak 2-12 órás késés után jelentkezik. A védelemhez gázmaszkokat használnak.
R. N. STERLIN és A. A. Kaszparov