Clostridia Gram-pozitív, anaerob, endospóraképző baktériumok, amelyek nem képesek disszimilációs szulfát redukcióra. Körülbelül 180 fajt tartalmaz, a Clostridium nemzetség az egyik legnagyobb baktériumnemzetség. A fiziológiát leginkább a savtermelésre fordítják. Számos út ismert, mint például a homoacetát fermentáció acetogénekkel, a propionát fermentáció Clostridium propionicumés a butirát / butanol fermentáció C-vel. acetobutylicum, egy jól ismert oldószergyártó. A Clostridia lebontja a cukrokat, az alkoholokat, az aminosavakat, a purinokat, a pirimidineket és a polimereket, például a keményítőt és a cellulózt. Az energiatakarékosság szubsztrát szintű foszforilezéssel, valamint iongradiensek generálásával hajtható végre. Az endospóraképződés hasonlít a Bacillusban feltárt mechanizmusra. A spórák morfológiája, tartalma és tulajdonságai nagyon hasonlóak a bacilli endospórákhoz. A sporuláló clostridia általában duzzadt anyasejteket képez,és felhalmozódik a granulóz tároló anyag. A klostridialis sporuláció azonban abban különbözik, hogy nem alkalmazza az úgynevezett foszforelay-t. Az iniciáció a fő szabályozó spo0a közvetlen foszforilezésével kezdődik.a sporuláció-specifikus szigma faktorok kaszkádja ismét megegyezik a Bacillusból ismertekkel. A sporuláció kezdete egyes fajokban oldószer (aceton, butanol) vagy toxin (például C. perfringens enterotoxin) képződéshez kapcsolódik. A spórák csírázását gyakran különböző aminosavak indukálják, gyakran foszfát-és nátriumionokkal kombinálva. Orvosi alkalmazásokban a C. butyricum spórákat C-ként használják. difficile profilaxis és hasmenés elleni kezelés. A rekombináns spórákat jelenleg tumorellenes szerként vizsgálják és tesztelik, mivel csak hipoxiás szövetekben (azaz tumorszövetben) csíráznak, lehetővé téve a tumorsejtek pontos célzását és közvetlen elpusztítását.