a válságkezelés összefüggésében a függő átváltható kötvényeket különösen elismerték, mivel képesek megakadályozni a fontos pénzügyi intézmények szisztematikus összeomlását. Ha az átalakítás azonnal megtörténik, a csőd teljes mértékben megelőzhető a gyors tőkeinjekció miatt, amelyet egyébként lehetetlen megszerezni, akár a piac, akár az úgynevezett feltőkésítés miatt gridlock.In ezenkívül adósság jellege miatt a függő átváltható kötvény az átváltás előtti adópajzsot képez. Ezért a közös tőkéhez képest a tőkeköltség, következésképpen a kockázatviselő eszköz fenntartásának költsége alacsonyabb. Abban az esetben, ha a kiváltó esemény bekövetkezik, az adósság saját tőkévé történő átalakítása csökkenti a vállalat tőkeáttételét.
a függő adósság állítólag képes a fő-ügynök probléma kétirányú ellenőrzésére—mind a részvényesek, mind a vezetők bevonásával. A nagyobb piaci fegyelem és a szigorúbb vállalatirányítás annak az eredménye, hogy a részvényesek közvetlen kockázatot jelentenek a részvények felhígulására az átalakítás kiváltása esetén. Érvelés született arról, hogy a menedzserek bónuszainak függő konvertibilis adósságinstrumentumok formájában történő csökkentése csökkentheti a túlzott kockázatvállalás magatartását, amelyet az a törekvés okoz, hogy a befektetőknek a kívánt saját tőke megtérülését biztosítsák.
a függő átváltható adósság kritikus előnye, amely megkülönbözteti azt a kockázatviselő adósság egyéb formáitól, a “folyamatos konverzió”hatása. Ha a ravaszt jól választják meg, az automatikus átalakítás pontosan akkor csökkenti a tőkeáttételeket, amikor a bank nagy ösztönzőkkel szembesül a kockázateltolódásra. Ennek megfelelően ez a funkció megelőző hatást gyakorol az endogén kockázatteremtésre, ellentétben a banki adósság bármely más formájával.Másrészt az átváltoztatható kötvények formájában megjelenő függő tőke továbbra is nagyrészt nem tesztelt eszköz, amely félelmeket okoz a hatásaival kapcsolatban, különösen a nagy piaci volatilitás és bizonytalanság időszakában. A kiváltó tényező és az átváltási arány megfelelő meghatározása kritikus fontosságú az eszköz hatékonysága szempontjából. Egyesek azzal érvelnek, hogy a konverzió negatív jelzőhatásokat eredményezhet, amelyek potenciális pénzügyi fertőzéshez és ármanipulációhoz vezethetnek. Végül az eszköz piacképessége továbbra is kétséges.