petefészekrákos betegek tumorsejtjeinek in vitro érzékenységét vizsgálták egy olyan klinikai vizsgálattal párhuzamosan, amelynek célja a nagy dózisú cisz-platina (CIS) elsővonalbeli kemoterápiában betöltött szerepének értékelése volt. Összesen 50 mintát 102 betegből sikeresen tenyésztettek és szűrtek in vitro kemoszenzitivitásra 7 gyógyszerrel szemben, beleértve a CIS-t is. A tenyészetben növő sejtek rosszindulatú jellegét kariológia, morfológia és hmfg2-vel végzett immunhisztokémiai festés kombinációjával igazolták. A tumorokat érzékenynek (a kontroll 3H-leucin beépülésének kevesebb mint 40% – a), intermediánsnak (a kontroll 41-60% – a) vagy rezisztensnek (a kontroll több mint 61% – a) minősítették a CIS-re. A cisz-platinával szembeni in vitro érzékenység és a cisz-platinára adott klinikai válasz korrelációja CT-vizsgálat és másodrendű laparotomia segítségével értékelve pozitív korrelációt mutatott 9/11 (89%) betegnél (8 = S/S; 1 = R/R); pozitív korrelációt találtak a foszforamid mustárral szembeni in vitro érzékenység és a klinikai válasz között a ciklofoszfamidot kapó 4/6 betegnél is (3 = S/S; 1 = R/R). Minden érzékeny tumoros beteg klinikai választ mutatott a cisz-platinára. A cisz-platina érzékenység és a foszforamid-mustár és a melfalán iránti érzékenység összehasonlítása azt mutatta, hogy egyes daganatok csak a cisz-platinára érzékenyek; a cisz-platinával szembeni rezisztencia és a foszforamid-mustár/melfalánnal szembeni érzékenység ritkán fordult elő. Néhány cisz-platinával szemben rezisztens daganat érzékenységet mutatott az adriamicinnel és a bleomicinnel szemben, különösen a kezeletlen betegeknél. Az 5-fluorouracillal szembeni érzékenységet és a cisz-platinával szembeni rezisztenciát a tumorok megközelítőleg azonos arányában találták mind a kezelt, mind a kezeletlen csoportban.