betegségmegelőzés a tenyésztett tőkehalban – a Fiskeriforskning által-hosszú ideig a vibriózis volt a legsúlyosabb bakteriális betegség a tenyésztett tőkehalban, de most más betegségek is jelentős mortalitást eredményeznek.
kiterjedt kutatások folynak a betegségek kitörésének megelőzésére. A hatékony vakcinák kifejlesztése hosszú távú kutatást igényel, és elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres legyen a tőkehal mint tenyésztett faj.
a hatékony vakcinák jelentik a legfontosabb biztosítékot a betegségek és a fertőzés terjedésének megelőzésében, valamint az antibiotikumok használatának minimális szinten tartásában.
a vibriózis elleni vakcina fejlesztése
a klasszikus vibriózis a tőkehal tenyésztésének első napjai óta problémát jelent, és a Vibrio anguillarum vibriosis baktérium számos változata okozza. Ma a norvég tenyésztett tőkehal többségét a tőkehal számára kifejlesztett vibriózis vakcinákkal oltják be, ami jelentősen csökkentette a járványok számát.
a norvég Halászati Tudományos Főiskola és a pharmaq vakcinagyártóval együttműködve a Fiskeriforskning megvizsgálta, hogy a tőkehal fiatal egyedeit milyen korán lehet beoltani a lehető legjobb védelem elérése érdekében, és mennyi ideig tart a védelem. E munka eredményeként a gyártó most javasolhat egy továbbfejlesztett oltási stratégiát.
ennek ellenére 2004/05-ben számos klasszikus vibriózis kitörést jelentettek a vakcinázott tőkehalban. Ennek több oka lehet, pl. a vibriosis baktériumok más izolátumait, mint amelyeket a vakcinák tartalmaznak, kimutatták beteg, beoltott halakban.
“a PHARMAQ-val együttműködve ezért azt vizsgáljuk, hogy a vibriosis vakcina javítható-e az új izolátumok bevonásával is. Azt is felmérjük, hogy az új készítmények hosszú távú védelmet nyújthatnak-e a tengeri vibriózis ellen” – mondja Vera Lund, A Fiskeriforskning tudósa.
háromféle furunculosis baktériumot
az atipikus furunculózist először néhány évvel ezelőtt igazolták a tenyésztett tőkehalban Norvégiában. Azóta a betegségről egyre több halgazdaságban számoltak be a part mentén. Eddig az atipikus Aeromonas salmonicida furunculosis baktérium három különböző változatát regisztrálták a beteg tőkehalban, és úgy tűnik, hogy az egyik változat dominál a norvég és Izlandi halgazdaságokban.
kísérleti vizsgálatok kimutatták, hogy a lazacra kifejlesztett furunculosis vakcina nem nyújt kielégítő védelmet a tőkehal számára a leggyakoribb változat ellen. “A baktériumok változatainak hasonlóságaival és különbségeivel kapcsolatos ismeretek ezért fontosak a tőkehal atipikus furunculosis elleni vakcina kifejlesztése szempontjából” – mondja Lund.
vírusos betegségek még nem jelentenek problémát
ismereteink szerint a norvég tőkehal-tenyésztésben még nem jelentettek vírusos betegségeket, mint például az IPN (fertőző hasnyálmirigy-nekrózis) és a VNN (vírusos ideg nekrózis). Az IPN-vírust csak kifejlett, vadon élő tőkehalakban igazolták, a betegség jelei nélkül, de Skóciában, Kanadában és az USA-ban már jelentettek VNN-járványokat a tőkehalban, és egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezért számos kihívást jelentő kísérletet végeztünk annak tanulmányozására, hogy a Norvégiában más tengeri fajokban talált vírusok milyen nagy kockázatot jelenthetnek a tenyésztett tőkehal számára az élet különböző szakaszaiban”-mondta Ann-Inger Sommer, a Fiskeriforskning vezető tudósa.
általában a legkisebb tőkehal lárvák a leginkább fogékonyak a vírusok által okozott betegségek kitörésére. A Norvégiában vadon élő tőkehalból és tenyésztett laposhalból származó IPN vírussal végzett provokációs tesztek a kis tőkehal lárvákban (0,3 gramm) betegséget és elhullást eredményeztek, míg a kissé nagyobb tőkehal vírusfertőzést mutatott mortalitás nélkül. Ugyanakkor ugyanaz az IPN vírus, amely a kísérleti kihívásban magas mortalitást eredményez a smolt utáni lazacban, nem eredményezett regisztrálható mortalitást a legkisebb tőkehal lárvákban, ezért úgy tűnik, hogy kevésbé veszélyes a tőkehalra.
azt is kimutattuk, hogy egy nodavírus, amely VNN járványokat okozott Norvégiában a kis laposhal esetében, a tőkehal lárvák mortalitását eredményezte, amikor kísérletileg megfertőződtek.
provokációs modellek
a tőkehal vírusokra és baktériumokra való érzékenységének tanulmányozásával képesek voltunk megfelelő provokációs modelleket kidolgozni a tőkehal jelenlegi betegségeinek némelyikére. Ezek többek között a kísérleti vakcinák hatásainak tanulmányozásához szükséges eszközök.
az eredmények elsősorban Merete B. Schrder, a Norwegian College of Fishery Science c/o docense és a Fiskeriforskning két közös vállalkozási projektjében jelentek meg.
a projekteket az Innovasjon Norge, a Norges forskningsrd és a PHARMAQ finanszírozza, mint
a Fiskeriforskning kapcsolattartói: Vera Lund tudós és Ann-Inger Sommer vezető tudós.
Forrás: Fiskeriforskning – 2006. Március