az egységnyi erőkifejtésre jutó fogások becslése és az azt befolyásoló tényezők a lazaclazac (Oncorhynchus nerka) szabadidős horgászatából, valamint a Toya-tóra vonatkozó gazdálkodási következmények, Japán

jelen tanulmány az egységnyi erőkifejtésre jutó fogást befolyásoló tényezőket (CPUE) vizsgálta, és szabványosította az Észak-Japán Toya-tóból származó tengeri halászatból származó sockeye lazac (Oncorhynchus nerka) CPUE-ját. A negatív binomiális hibaeloszláson alapuló általánosított lineáris modellt (GLM) használták a horgászoktól gyűjtött fogási és erőkifejtési adatok szabványosításához, kérdőívek és interjúk felhasználásával a halászati idényben (június) 1998‐ban, 1999‐ben és 2001-2012-ben. Az év, a hét, a halászati terület, a horgászbotok száma, a halászat időtartama és az év, a hét voltak azok a tényezők, amelyek jelentősen (P < 0,05) befolyásolták a CPUE-t. A horgászok halászati tapasztalata nem volt jelentős hatással (P = 0,06) a CPUE-ra. A halászat időtartamának, a horgászok számának és a horgászbotoknak a korlátozása csökkentheti a halászati nyomást és biztosíthatja a halászat fenntartható kezelését. A standardizált CPUE-ról szóló jelen tanulmány eredményei hasznosak lehetnek az életkor‐alapú modellek finomhangolásában is, mint például a virtuális Populációelemzés (VPA‐ADAPT) a tóban lévő halfajok esetében, amelyek jelenleg hiányoznak. Rendszeres és interdiszciplináris vizsgálatok, amelyek magukban foglalják a biofizikai tényezőket, szükségesek ahhoz, hogy jobban megértsék a halfajok bőségének változásait a tóban és az ökoszisztémában.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.