a Ceriodaphnia dubia-t négy, feloldott vízkészítményben tenyésztettük, amelyek keménysége és lúgossága a lágytól a közepesen kemény vízig terjedt, amelyet a teljes szennyvíz toxicitására (nedves) vonatkozó vizsgálati módszerek igényelnek a vizsgálati organizmusok tenyésztéséhez. Ezeknek a tenyészetformulációknak a hatását önmagában és két CL-, SO4(2 -) és HCO3 – szinttel kombinálva a C. dubia reprodukciójára a standard három fiasításos teszttel értékeltük. A szaporodás jelentősen csökkent, ha a tesztvizek keménysége alacsonyabb volt, mint a tenyészvizeké. A szaporodás azonban nem különbözött szignifikánsan, amikor az alacsony keménységű vizekben tenyésztett állatokat közepesen kemény vizeknek tették ki. A tenyészvíz keménysége nem befolyásolta szignifikánsan a C. dubia érzékenységét a három anionra. Ezzel szemben a megnövekedett keménység a vizsgált vizekben jelentősen csökkentette a CL – és SO4(2 -) toxicitását, és a HCO3 – toxicitás ugyanazt a mintát követte. A lúgosság nem mutatott következetes hatást a Cl – és SO4(2-) toxicitásra. A mérsékelten kemény vízben tenyésztett állatok lágyabb vizsgálati vizekbe helyezésének fiziológiai stresszje hozzájárulhat az egyébként nem mérgező szennyvíz marginális meghibásodásához. A szabványos nedves protokollt felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a C. dubia tenyészete alacsonyabb keménységi körülmények között jobban képviselje a helyi felszíni vizek vegyszereit.