az 1997 márciusától 2001 márciusáig a Lipcsei Egyetemen végzett vizsgálatban a betegek felét véletlenszerűen osztották be a napi testmozgás-kerékpár rend. A fennmaradó rész minimálisan invazív angioplasztikán esett át, amelyben egy vékony ballonvégű katétert kígyóztak az elzáródott artériába, hogy kinyissák, majd hálós stentet helyeztek be. Mindenki folytatta szokásos gyógyszereit.
egy év után mindkét csoport javított képességről számolt be mellkasi fájdalom nélkül, bár a gyakorlók nagyobb intenzitással tudtak edzeni fájdalom nélkül. Bár az angioplasztika azonnali megkönnyebbülést hozott, szövődményekkel társult, ami egyes esetekben ismételt eljárásokat jelentett.
a legjelentősebb megállapítás az volt, hogy a gyakorló csoport 88%-ának nem volt szívrohama vagy stroke-ja, nincs szív bypass műtétje, és nem halt meg szívvel kapcsolatos okból, szemben az angioplasztikai csoport 70% – ával.
bár a kutatók szerint a tanulmány túl kicsi ahhoz, hogy általános ajánlást tegyen, Dr. Gregg C. Fonarow, az UCLA kardiovaszkuláris orvostudományi professzora azt mondta, hogy “a gyógyszerek és az életmódváltás előnyei sokkal mélyebbek, mint az elismertek.”
a tanulmányt a Circulation március 9-i online számában tették közzé: Journal of the American Heart Assn.