A mellkas kiadja az antitrombotikus terápiára vonatkozó iránymutatást pitvarfibrillációban

az orális antikoaguláció az ideális választás az antitrombotikus terápiára pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél (AF), akiknek van kb 1 nonsex CHA2DS2VASc stroke kockázati tényező, a mellkasban közzétett frissített irányelv szerint.

egy szakértői testület szisztematikus szakirodalmi áttekintést végzett az utolsó iránymutatás 2012-es megjelenése óta megjelent releváns cikkek azonosítása érdekében. A testület szükség szerint felülvizsgálta vagy ajánlásokat adott hozzá, összesen 60 az összefoglalóban. A szakirodalomban szereplő bizonyítékok minőségét a fokozat megközelítésével értékelték.

számos kulcsfontosságú ajánlás tartalmazza:

• az AF-ben szenvedő betegek, akiknek nincs szívbillentyű-betegségük, beleértve a paroxizmális af-et, és alacsony a stroke kockázata, nem kaphatnak antitrombotikus terápiát.
• azoknál a betegeknél, akiknél a stroke rizikófaktora (nonsex CHA2DS2VASc), a stroke megelőzésére orális antikoagulációval kell számolni.
• orális antikoaguláció vs nincs terápia, aszpirin vagy kombinált kezelés aszpirinnel vagy klopidogrél csak 1 CHA2DS2VASc stroke kockázati tényezővel rendelkező betegeknél alkalmazható.
• orális antikoaguláció vs nincs kezelés, aszpirin, vagy kombinációs kezelés aszpirinnel és klopidogrél kell alkalmazni a betegek nagy a kockázata a stroke (cha2ds2vasc 2 férfiaknál vagy 3 nőknél).
• ha orális antikoaguláns alkalmazása javasolt, a korrigált dózisú K-vitamin antagonista helyett nem K-vitamin antagonistát kell alkalmazni. Az utóbbi terápiás tartományában az időnek >70% – nak kell lennie, a panel szerint.

a szakértői testület azt is javasolta, hogy a klinikusok vegyék figyelembe a módosítható vérzési kockázati tényezőket olyan betegeknél, mint az ellenőrizetlen vérnyomás, labilis nemzetközi normalizált arányok, túlzott alkoholfogyasztás vagy aszpirin vagy nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek egyidejű alkalmazása orális antikoagulánsokat szedő betegeknél. Az HAS-BLED pontszámot kell használni a betegek vérzéskockázatának felmérésére, és a magas kockázatú betegeket (CHA2DS2VASc 63) gyakrabban kell nyomon követni.

“a stroke megelőzésén (“kerülje a Stroke-ot, használjon antikoagulánsokat”) kívül az AF kezelése betegközpontú és tünetorientált döntéseket igényel a sebesség vagy a ritmus szabályozásáról (“jobb tünetkezelés”), valamint a “szív-és érrendszeri és egyéb kockázati tényezőkről, valamint az életmód kezeléséről” – írta a panel. “Ez az egyszerű ABC megközelítés (pitvarfibrilláció jobb gondozási megközelítés) egyszerűsítené az AF kezelésének integrált megközelítését holisztikus módon.”