miközben békés tüntetők és lázongók egyaránt özönlöttek a chilei főváros, Santiago utcáin, hogy tiltakozzanak az egyenlőtlenség és az állami elnyomás ellen, egy sor nem kevésbé szimbolikus csapást is sújtottak 650 km-re (400 mérföld) délre.
Temuco város központjában a múlt héten csuklyás tüntetők egy 16.századi spanyol hódító szobrát meglasszózták és a földre rántották.
az éljenző szemlélők – sokan a bennszülött Mapuche nép hagyományos poncsóit és fejpántjait viselik – Pedro de Valdivia bronzképére bélyegezték, és fából készült botokkal kalapálták.
Concepci városában – amelyet Valdivia 1550 – ben talált-a tömeg megdöntötte a spanyol gyarmatosító egy másik mellszobrát, felnyársalta egy tüskére, és megsütötte történelmi nemezise, a Mapuche vezér Lautaro szobra lábánál.
a közeli városban Collipulli, Cornelio Saavedra tábornok bronzja – hírhedt a Mapuche hátország véres 19.századi “pacifikációjának” vezetéséről-hasonló sorsra jutott.
mind közül a legdrámaibb, hogy Temucóban a chilei katonai pilóta, Dagoberto Godoy (1893-1960) szobrát lefejezték, fejét pedig a Mapuche harcos, Caupolic Evolution szobrának karjára akasztották – most szintén a Mapuche zászlót, vagy Wenufoye-t tartva.
a szobrokat a legsúlyosabb politikai zavargások közepette vették célba Chilében Augusto Pinochet diktatúrájának vége óta, miután a metrójegyek elleni tiltakozásként kezdődött országos felkelés drámai változásokat követelt az ország gazdasági és politikai rendszerében.
a spanyol gyarmati uralom szimbólumai elleni támadások szavak háborúját idézték elő, emlékeztetve az Egyesült Államokban a Konföderációs tábornokok emlékműveiről, vagy az Egyesült Királyságban a rabszolgatartók és imperialisták kiemelkedő szobrairól.
a konzervatív Chilei kommentátorok vandalizmusnak és “hivatásos agitátorok”munkájának minősítették őket. Mások organikus – ha túlzott-vágyat írnak le a megalapozott történelmi narratívák megtámadására.
“ezek egy nagyon erős szimbolizmus cselekedetei, elutasítva egy hivatalos verziót, amely meghamisította és durván átfestette történelmünket” – mondta Pedro Cayuqueo, Mapuche író és történész. “Valami sokkal mélyebb dolog történik.”
a szobrok megdöntése tükrözi a Mapuche-k mély modernkori sérelmeit is, akiket 150 évvel ezelőtt fegyverrel vettek be a chilei államba.
Chile legnagyobb bennszülött népe – amely a 10 milliós nemzeti népesség 17% – át teszi ki-azóta egy távoli központi kormány alatt van.
az egyenlőtlen földtulajdont, az erdőirtást, a szennyezést és a korlátozott politikai képviseletet a brutális 1973-90-es Pinochet-rezsim erősítette meg.
“mi, Mapuche-k, a diktatúrából örökölt gazdasági modellt és társadalmi szerződést kérdőjelezzük meg a demokráciába való visszatérés utáni naptól kezdve” – tette hozzá Cayuqueo.
ez az elégedetlenség rendszeresen erőszakba torkollik. Radikális Mapuche csoportok több mint 900 célpontot, gyakran tanyákat és fakitermelő teherautókat lőttek le 2011 óta, 20 emberéletet követelve.
Chile militarizált rendőrsége körülbelül 15 Mapuche-t ölt meg 1990 óta. A Camilo Catrillanca nevű fegyvertelen Mapuche gazda egy évvel ezelőtti halálos lövöldözése-és az azt követő eltussolási kísérlet – széles körű, elhúzódó dühöt váltott ki.
a fővárosban tüntetők vitték Catrillanca képét és integettek a Wenufoye-nak, de nem világos, hogy az átlagos tüntető mennyire kapcsolódik az őslakos kérdésekhez.
“a Mapuche-zászlót nem csak a Mapuche-ügy javára szolgáló szimbólumnak kell tekinteni” – mondta Kenneth Bunker Chilei politológus -, hanem rendszerellenes emblémának is.”
a munkásosztálybeli chileiek megvetik a távoli gazdasági és politikai elitet, de leginkább az alacsony bérek és nyugdíjak, a rossz állami egészségügyi ellátás és a középiskolai tandíjak dühítik őket.
mégis, a Mapuche aktivista csoportok – akik a múlt héten együtt vonultak Temucóban – abban reménykednek, hogy a chilei Pinochet-korszak alkotmányának átírása szinte egyhangú támogatása lehetőséget nyújt majd.
legfőbb célkitűzésük, hogy Chile a szomszédos Bolíviához hasonló “többnemzetiségű állammá” váljon, nagyobb politikai autonómiát biztosítva az őslakos népeknek, nyelveiknek és vámhivatali státuszuknak.
ezeket az igényeket olyan kisebb őslakos csoportok osztják meg, mint a Diaguita, egy Andok sivatagi nép, mintegy 90 000 önazonosított leszármazottal. Az északi La Serena városban tüntetők október végén szintén ledöntötték és felgyújtották Francisco de Aguirre hódító szobrát, helyette egy Diaguita nő, “Milanka” képét helyezték el.
{{topLeft}}
{{bottomLeft}}
{{topRight}}
{{bottomRight}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}
{{/paragraphs}}{{highlightedText}}
- Chile
- őslakos népek
- Amerika
- hírek
- Megosztás a Facebook-on
- Megosztás a Twitteren
- Megosztás e-mailben
- Megosztás a LinkedIn-en
- Megosztás a Pinteresten
- Megosztás a WhatsApp-on
- Megosztás a Messengeren