a klozapin által indukált agranulocytosis mechanizmusa : a kutatás jelenlegi állapota és a gyógyszerfejlesztés következményei

a klozapin egy atipikus antipszichotikus szer, amelynek számos előnye van a hagyományos antipszichotikumokkal szemben, nem utolsósorban kiváló hatékonysága. Az agranulocytosis magas kockázata (a betegek 0,8% – A) azonban a klozapin-terápiával összefüggésben korlátozott indikációkat eredményezett annak alkalmazására.A klozapin által kiváltott agranulocitózis mechanizmusa nem egyértelmű. Az érintett célsejtek a mieloid prekurzorok, bár az érett neutrofil egyidejűleg is megcélozható. Nincs meggyőző bizonyíték az anyavegyület vagy stabil metabolitjai (demetil-klozapin és klozapin N-oxid) közvetlen toxicitására. A klozapint a máj mikroszómái, a perifériás vér neutrofiljei és csontvelő prekurzorai is metabolizálják egy kémiailag reaktív intermedierré, amelyről feltételezik, hogy nitreniumion. Kimutatták, hogy ez a toxikus metabolit kovalensen kötődik a neutrofil fehérjékhez, ami arra utal, hogy szerepet játszhat a toxicitás patogenezisében. Nem világos azonban, hogy a toxicitás hogyan közvetül. A nitreniumion kötődhet az esszenciális sejtfehérjékhez és megzavarhatja a neutrofilek működését, vagy hapténként működhet, és immunreakciót indíthat el, ami a neutrofil immun-mediált pusztulását eredményezi. Közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre mindkét mechanizmus alátámasztására, bár egyértelmű közvetlen bizonyítékok még mindig hiányoznak. A citokinek és az apoptózis szerepe az agranulocytosis patogenezisében nem tisztázott.Az ok, amiért a klozapinnal kezelt egyéneknek csak körülbelül 1% – át érinti az agranulocitózis, nem tisztázott. Bizonyítékok vannak arra, hogy mind a fő hisztokompatibilitási komplex antigéneket, mind a hősokk fehérje variánsokat bevonják az egyéni érzékenység meghatározásába, bár több különböző etnikai hátterű beteget kell tanulmányozni.A klozapin által indukált agranulocitózis kutatásának végső célja vagy prospektív módon megjósolni, hogy mely egyéneknél alakul ki agranulocitózis és / vagy olyan analógok kifejlesztése, amelyek megtartják a hatékonyságot, de nem mérgezőek. Az előbbit bonyolítja az a tény, hogy a hajlam multifaktoriális lehet, ezért a predikció több tesztet igényelhet, amelyek lehetnek statisztikai, de nem abszolút érvényességűek. Ez utóbbi a toxicitás mechanizmusának és a klozapin kémiai jellemzőinek azonosításától függ, amelyek felelősek a toxicitásért. Ez a tudás lehetővé teheti olyan új analógok racionális tervezését, amelyek nem okoznak agranulocitózist.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.