a felfedezés, amelyet az amerikai texasi Baylor Orvostudományi Főiskola tudósaival együttműködve készítettek, új alapvető ismereteket nyújt a hallás mechanizmusairól. A Nature Communications online tudományos folyóiratban mutatják be.
mielőtt észlelnénk a beszédet, a zenét és más hangokat, a hanghullámokat elektromos impulzusokká kell átalakítani a hallóidegben, amely folyamatot a belső fül érzékszervi sejtjei közvetítenek. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a hang az ezekből a sejtekből kivetülő apró szőrszálak oldalirányú mozgását okozza, amely megnyitja és bezárja a mechanikusan érzékeny ioncsatornákat, hogy hallásérzetet teremtsen.
lehetetlen tanulmányozni az emberi csillók mozgását, mert az érzékszervi sejtek mélyen beágyazódnak a vastag csontba, de tengerimalacokban és futóegérekben a belső fület vékony csont veszi körül. Egy speciális házon belüli mikroszkóp segítségével a tudósok megfigyelhették a hang által kiváltott ciliáris mozgást.
“ez valami meglepőt tárt fel-hogy a szőrszálak nemcsak oldalra hajlanak, hanem hosszukban is változnak” – mondja Dr. Anders Fridberger, a Karolinska Institutet klinikai tudomány, beavatkozás és technológia Tanszékének hallás-és kommunikációs Kutatóközpontjának docense és orvosa. “Ezek a hosszanti változások fontos hatással vannak a hanghullámok elektromos jelekké történő átalakításának folyamatára, amely a halláshoz szükséges.”
a tudósok azt mutatják, hogy a sztereocilia képessége a hossz megváltoztatására nagyobb volt, amikor az érzékszervi sejtek körüli elektromos potenciál alacsony volt, ami köztudottan a zajkárosodással és az életkorral összefüggő halláskárosodással kapcsolatos. A feszültségesés miatt a szőrszálak túlságosan puhává válnak, ezáltal rontva a fül működését.
“eredményeink segíthetnek megérteni, miért nem működik olyan jól a fül ilyen esetekben” – mondja Dr. Fridberger. “És talán egy nap felhasználhatják őket egy új kezelés kifejlesztésében a hallássérültek számára. Ha használhatunk egy gyógyszert a csillók normális merevségének helyreállítására, akkor a fül jobban működhet, de ez a távoli jövőre vonatkozik, ha ez még lehetséges. Most meg kell tennünk, hogy felfedezzük a pontos mechanizmust, amely szabályozza a ciliáris merevséget.”
a tanulmányt a svéd Kutatási Tanács, a svéd munka-és társadalomkutatási Tanács, a Wallenberg alapítványok, a Tysta Skolan (Silent School) Alapítvány, a hallássérültek svéd Szövetsége és az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete támogatta.