Üledékes textúrák és a klasztikus üledékes kőzetek osztályozása

üledékes textúrák és a klasztikus üledékes kőzetek osztályozása

üledékes textúrák
az alábbi üledékes kőzet textúrák táblázata szemlélteti a főbb üledékes kőzet textúrákat. Lent, meghatározunk néhány kifejezést, amelyet a geológusok használnak ezeknek a textúráknak a leírására.
♦ Clastic textúra: szemcsék vagy klaszterek nem egymásba, hanem halmozott össze, és cementált. Az egyes szemek határai lehetnek egy másik gabona, cement vagy üres pórustér. A kőzet általában porózus és nem túl sűrű. Mivel a klaszterek csak egymáshoz vannak ragasztva, a szemcséket viszonylag könnyű “lekaparni” egy szikla kalapácspont vagy fém köröm segítségével. Ha a szemek láthatóak, a fenti jellemzők mindegyike megjegyezhető.
♦ Mikroklasztikus textúra: Ez a textúra megegyezik a klasztikus textúrával, azzal a különbséggel, hogy a klaszterek nem láthatók a szem számára. Mivel a szemek láthatatlanok, a szemcsék (iszap vagy agyag) leütésének könnyűségének vizsgálata a legjobb teszt.
♦ Bioklasztikus textúra: a textúra hasonló a klasztikus textúrához, azzal a különbséggel, hogy az összes klaszter vagy szemcsék kövületek.
♦ kristályos textúra: a kristályok láthatóak, és összekapcsolódó hálózatot alkotnak. A magmás kristályos textúrákkal ellentétben azonban az üledékes kristályos textúrák jellemzően egy ásványból képződnek az egész kőzetben.
♦ mikrokristályos textúra: kristályok nem láthatók, de a kőzet egymásba illeszkedő mikroszkopikus kristályokból áll. Az ilyen kőzetek sűrűek és jellemzően nem porózusak. A mikrokristályos kőzetek jellegzetes conchoidális töréssel törnek. Vagyis a törött felület simíthatja a koncentrikus vonalakat, amelyek hasonlítanak egy osztriga héj vagy törött üveg belsejére.
♦ fosszilis textúra: rengeteg kövületet tartalmazó sziklák. A mátrix lehet kristályos, mikrokristályos vagy klasztikus (mikro)klasztikus.

az üledékes kőzetek osztályozásának első lépése annak meghatározása, hogy klasztikus vagy kémiai-e, így meghatározhatja, hogy az ábrán látható diagramok közül melyiket használja. Ez a megkülönböztetés elsősorban a textúrán alapul. Először határozza meg, hogy a kőzet (mikro)klasztikus vagy (mikro)kristályos szerkezetű-e. Ha a textúra (mikro) kristályos, akkor kémiai kőzetről van szó. Ha a textúra (mikro) klasztikus, akkor meg kell határoznia, hogy a kőzet klasztikus vagy bioklasztikus-e. Ha clastic, használja a clastic rock chart. Ettől a ponttól kezdve az üledékes kőzetek következő leírásának el kell vezetnie a megfelelő kőzetnévhez.

 üledékes textúrák és osztályozása Clastic üledékes kőzetek

a klasztikus kőzetek szilárd klaszterként szállított és lerakódott klasztikus anyagok litifikálásával alakulnak ki. A klasztikus kőzeteket a textúra (klaszterméret, válogatás és kerekítés) és az ásványi összetétel szerint osztályozzák és nevezik el. A klasztikus üledékes kőzetek fontos jellemzője azonban, hogy mindegyiknek klasztikus textúrája van. Ez azt jelenti, hogy a szemek nem kapcsolódnak egymáshoz – egy cement aggregátumként tartják őket. Miután megállapította, hogy a kőzet klaszterekből vagy darabokból áll, a méretkülönbséget felhasználja a kőzet leírásának további finomítására. Az alábbi táblázat a klasztikus részecskékre és azok méretére vonatkozó különböző kifejezéseket tartalmazza. A durva szemcsés klasztikus kőzetek üledékes brecciák vagy konglomerátumok. A közepes szemcsés klasztikus kőzetek homokkövek. A finom és finomszemcsés sziklák iszapkövek és palák.

ezután megkülönböztethetjük a klasztikus kőzeteket összetétel és egyéb texturális jellemzők alapján. Ha a kőzet durva szemcsés, csak meg kell határoznunk, hogy a klaszterek szögletesek vagy lekerekítettek-e, hogy megkülönböztessük az üledékes Breccia és a konglomerátum között. Ha azonban a kőzet közepes szemcsés, meg kell határoznunk néhány ásványi anyagot, hogy megkülönböztessük a kvarc homokkőt, az arkózt és a graywacke-t. Ha a kvarc az elsődleges ásványi összetevő, akkor a kőzet kvarc homokkő.
ha földpátok (rózsaszínes-fehér színű és viszonylag téglalap alakú klaszterek) láthatók, akkor a kőzet arkóz; az arkóznak általában vörös hematit cementje is van. Ha jelentős agyag vagy sötét színű kőzetdarabok láthatók,a homokkő szürke. A nagyon finom szemcsés (mikroklasztikus) kőzeteket egy másik textúra alapján írhatjuk le. Ha a kőzet hasadó, vagyis ha kis lemezekre vagy vékony lemezekre szakad, akkor palának nevezzük. Ha a szikla masszívabb “foltokra” szakad, akkor a “mudstone”kifejezést használjuk.

a legtöbb klasztikus kőzetet cementtel tartják össze. Ne feledje, hogy a cementáló szerek lehetnek szilícium-dioxid, kalcit (sósavban Fizz), hematit (teljes vörös színt kölcsönöz a kőzetnek) vagy limonit (sárga vagy barna színt kölcsönöz a kőzetnek).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.